Századok – 1986
Közlemények - Szaharov A. N.: Orosz–magyar szövetségi kapcsolatok a 9–11. században 111/I
OROSZ—MAGYAR SZÖVETSÉGI KAPCSOLATOK A 9—10. SZÁZADBAN 1 1 119 Ugyanerre az esztendőre tehető az arab író, Antiochiai Jahja által all. század kezdetén feljegyzett hadiállapot Bizánc és a Kijevi Rusz között. Ő azokról az eseményekről mesél, melyekről Leon Diakonosz, majd pedig később Szkilica és Zonarasz is beszámol. Leírja, hogy a bizánci imperátor, II. Niképhorosz Phokasz hadba indult a bolgárok ellen, és „megverte őket, majd békét kötött az oroszokkal — ők is vele voltak a háborúban —, s megállapodott velük, hogy harcoljanak a bolgárok ellen, és támadják meg őket".29 Az arab szerzőnek ezeket az adatait igazolják a későbbi, 971-ben megkötött orosz—bizánci egyezmény pontjai, melyet a kijevi fejedelem, Szvjatoszláv és Joannes Tzimiskes bizánci uralkodó kötött meg. Szvjatoszláv szájába adja a következőket: „Én sohasem fogok ármánykodni a ti országotok ellen, és nem fogok sereget szervezni, nem fogok más népet ellenetek vinni, sem arra a területre, amely görög fennhatóság alatt él, sem a Kherszonészosz vidékére és az ottani városok ellen, sem Bolgárország ellen."30 Itt pontosan meg van határozva az a három „ország", melyet Szvjatoszlávnak a jövőben tilos megtámadnia az egyezmény értelmében: az Impérium közvetlen birtokai, Bulgária és a Kherszonészosz. Mint , ahogy ismeretes, Bulgáriával 967—69-ben, Bizánccal pedig 970—71-ben valóban háborút viselt a Kijevi Rusz. Kherszonészosz, amint láthatjuk, szintén az óorosz állam által megtámadott „országok" sorába tartozik. Ez pedig azt jelenti, hogy megalapo-1 zottak voltak Antiochiai Jahja közlései a Kijevi Rusz és Bizánc közötti hadiállapotról, mielőtt 967-ben megjelentek volna a Dunánál az oroszok. Meg kell jegyezni, hogy erre az időre a Kijevi Rusz hatalma érezhetően megnőtt. Ennek következtében Szvjatoszláv hadjáratot indított nyugatra, az Azovi-tenger mellékére, a Volga mentén és a Tamanyi-félsziget területén. Szétverte Kazáriát, s területei a Kijevi Rusz fennhatósága alá kerültek. Leo Diakonus nemegyszer jegyzi meg, hogy a Kimmer Boszporusz (azaz a mai Tamanyi-félsziget területe) az oroszok birtokába tartozik.31 Az oroszok megjelenése a Bizánc Krím-félszigeti birtokainak a közelében minden bizonnyal kiélezte a Kijevi Rusz és az Impérium kapcsolatát. Antiochiai Jahja a köztük zajló háborúról tudósít. Ha ez a közlemény hiteles — ami véleményünk szerint kétségtelen —, ez azt jelenti, hogy 965-ben az óorosz állam és a magyarok egyidejűleg támadtak az Impérium birtokaira: az oroszok keleten, a magyarok nyugaton. És ismét, már ki tudja hányadszor a Kijevi Rusz és Magyarország akciójának bámulatos egybeeséséről beszélhetünk! Eltelt két év, beköszöntött a 967. évi orosz—bolgár háború. És az „egybeesés" megismétlődött. De most már ezt a szót idézőjelbe tesszük, mert ezzel kapcsolatban a források már közvetlen bizonyítékokkal szolgálnak. V. N. Tatyiscsev a megelőző évkönyvek feljegyzéseit is tartalmazó „Isztorija" című munkájában megjegyzi, hogy 29 Rozen, V. R.: Imperator Vaszilij Bolgarobojca. Izvlecsenyija iz letopiszi Jahji Antiohijszkogo. SzPB. 1883. 177. 30 Poveszty vremennih let I. rész, 52. 31 Uo Diac. p. 103, 106.
