Századok – 1986
Közlemények - Szaharov A. N.: Orosz–magyar szövetségi kapcsolatok a 9–11. században 111/I
116 A. N. SZAHAROV A források rámutatnak arra is, hogy mennyi időre szól a békeszerződés: 5 évre.20 A bizánci követség Igor hada elé ment, melyet már a Dunánál ért, és béketárgyalásokat javasolt a kijevi fejedelemnek is. Majd fegyverszünetet kötött vele, s a tárgyalások során megállapodtak arról, hogy Bizánc ismét adózni fog a Kijevi Rusznak. Később az Impérium követsége megjelent Kijevben. A többszöri megbeszélés eredményeképpen, amely az orosz fővárosban és Konstantinápolyban zajlott, 944-ben megkötötték az orosz—bizánci szerződést.21 így a magyarok rendkívül kritikus pillanatban ütöttek rajta Bizáncon: éppen akkor, amikor ismételten a feje fölött függött az orosz támadás veszélye. Az Impériumnak csak a magyarok és az oroszok felé tett aktív diplomáciai erőfeszítései hárították el az orosz és a magyar csapatok majdnem egyidejű támadását Konstantinápoly ellen. Érdemes még felfigyelni egy érdekes részletre. A magyarok Bizáncot csak Bulgária területén keresztül haladva tudták megtámadni. A 30-as és 40-es évek folyamán — a Bizánccal 927-ben megkötött béke után — ugyanis Bulgária egyre inkább Bizánc befolyása alá került. Ez a békekötés Péter cár nevéhez fűződik, és súlyos, kimerítő bolgár—bizánci háborúkat zárt le. Ezeket a harcokat Nagy Szimeon cár makacs kitartással a 9. század végétől egészen a haláláig folytatta, hogy véglegesen lesújtson vetélytársára. Péter cár Bizánc-barát kormánya egymás után engedte át a politikai pozíciókat az Impériumnak.2 2 Bulgária, melyet feudális belvillongások szaggattak, és politikailag és gazdaságilag is meggyengült, már a 40-es évek elejére szorosan a bizánci háborús politika mellett kötelezte el magát. így amikor 941-ben és 944-ben Igor két ízben is hadjáratot szervezett Bizánc ellen, a bolgárok idejekorán értesítették Konstantinápolyt az orosz csapatmozdulatokról.2 3 Ezért megtorlásul Igor, miután a Duna mellett békét kötött Bizánccal, a Poveszty vremennih let elmondása szerint, „megparancsolta a besenyőknek, hogy rohanják le a bolgár földet"2 4 , tehát az óorosz állam szövetségesei, a besenyők lesújtottak Bulgáriára. Tehát a Kijevi Rusz és a magyarok egyidejűleg hadakoztak Bizánccal, de majdnem egyszerre léptek fel Péter cár Bizánc-barát Bulgáriájával szemben is. Úgy gondolhatnánk, hogy a 30-as évek közepén és 943—944-ben is az orosz— bizánci, a magyar—bizánci, valamint az orosz—bolgár és magyar—bolgár kapcsola-20 Regest., No 640; „Hronyika Georgija Amartola", p. 566; Poveszty vremennih let, I. rész 32. 21 Poveszty vremennih let, I. rész. 33. 22 Ld. Zlatarszki, V. N.: Isztorija na Bálgarszkata dàrzsava prez szrednite vekove. T. 1. Párvo Bálgarszko carsztvo. I. rész. Szófia. 1927. 569—570, 577; „Isztorija Bolgarii", torn. I. M, 1954, 88; Levcsenko, M. У.: Ocserki po isztorii russzko-vizantyijszkih otnosényij. M. 1956, 241, 248—252; Stokes. A. D.: The Background and Chronology of the Balcan Campaings of Svytoslav Igorevich. The Slavonic and east European Review, vol. XI., N. 94, London, 1961,57. Tyihomirov, M. N.: Isztoricseszkije szvjazi Rosszii szo szlavjanszkimi narodami i Vizantyijej. M. 1969. 112. 23 „Zsityije Vaszilija Novogo". — in: „Dogovori russzkih sz grekami i predsesztvovavsije zaljucsenyiju ih pohodi russzkih na Vizantyiju". M. 1912. 84—85. 24 Poveszty vremennih let, I. rész 34.
