Századok – 1986
Folyóiratszemle - Blumin Stuart M.: Hipotézis a középosztály kialakulására a XIX. századi Amerikában. Kritika és javaslatok 1178/V–VI
1178 FOLYÓIRATSZEMLE Oroszország ellenében — külső, nem szláv támogatással. Minden szláv nép egyesülése föderatív alapon. A szláv népek közötti politikai és vallási különbségek, ellentétek miatt egyik variánst sem tartotta realizálhatónak. Oroszország vezető szerepét szerinte semmiképp sem oroszosítással, hanem az ország kulturális felemelésével, politikai átalakításával lehetett volna biztosítani. A cikk befejező részében Gyakov az orosz forradalmi mozgalom korabeli kiemelkedő képviselőinek felfogását tekinti át — a szláv kérdéssel kapcsolatban. Bakunyin, Herzen, Piszarjev, Tkacsov és Lavrov megállapításait idézi. Rámutat, hogy az anarchizmus apostolává lett Bakunyin számára másodlagos kérdés lett ugyan a nemzeti probléma, viszont azt is kimutatja, hogy a szláv kérdést a nemzetközi társadalmi felszabadító mozgalom keretében gondolta megoldani. Herzen sem tekintette már ebben az időszakban „baráti-ellenségnek" a szlavofileket. A társadalmi, politikai felszabadítástól várta a nemzeti felszabadulást, s Oroszország föderatív átalakítását sürgette. Tkacsov állásfoglalásaiból azt emeli ki, hogy a szocialista eszme érvényesülése nem anullálja a nemzetit, mint olyant. Az orosz narodnyikizmus leghatásosabb ideológusa, Lavrov is a nemzetközi összefogást hangsúlyozta, elítélte a túlzott szláv öntudatot. A raznocsinyec forradalmárok, a narodnyikok ezt az örökséget, Bakunyin, Herzen, Lavrov örökségét ápolták. (Voproszi isztorii, 1986. 1. szám 41—56. I.) M. STUART M. ВLU M IN HIPOTÉZIS A KÖZÉPOSZTÁLY KIALAKULÁSÁRA A XIX. SZÁZADI AMERIKÁBAN KRITIKA ÉS JAVASLATOK Az elmúlt években több olyan történelmi munka jelent meg az Egyesült Államokban, amely — az amerikai társadalom hagyományos „középosztály nemzet"-tel való azonosítása helyett — a középosztályt az ország történetében 19. századi új képződménynek tünteti fel. Burton Bledstein (The Culture of Professionalism, 1976) a kultúra 19. századi fejlődését tulajdonítja „a középosztály beérésének és önkifejeződésének". Paul E. Johnson (A Shopkeeper's Millenium, 1978) — még merészebb megfogalmazásban — az új középosztályban egy, a saját erkölcsi szükségletei szerint elkülönülő csoportosulást lát. Paul Boyer (Urban Masses and Moral Order in America 1820—1920, 1978), ha mérsékeltebben is, de ugyanezt állítja: a középosztály egy évszázadig folytatta harcát, hogy elérje „a belső rend és összetartás nagyobb fokát". E felfedezéssel egyidőben a történetírás a középosztály kutatására ösztönöz. Sürgetése már csak azért is indokolt, mert a 19. századot eddig mint a gazdagok és szegények végletes elkülönülésének időszakát mutatták be. A társadalom két szélsőséges osztályával már alaposan foglalkoztak, sokszor vizsgálták erkölcsi és ideológiai elkülönülésüket, definiálták, körülírták őket. A középosztályra — kialakulásának és fejlődésének megállapításán túl, ami többnyire más kutatási témák vonatkozásában, periférikusán merül fel — kutatások, definiálási kísérletek viszont nincsenek, vagy alig vannak. Pedig a kutatásra vár annak eldöntése, hogy milyen szerepet játszott ez a középosztály a 19. századi Amerika történetében, de egyáltalán az is, hogy lényeges szereplője volt-e az adott időszak történetének vagy sem. Több történetírói irányzat is létezik, amely a középosztályt legszívesebben kihagyná a történeti múltból, vagy legalábbis a minimumra redukálná jelentőségét. Vannak, akik eleve lekicsinylik az osztályokba sorolás jelentőségét, s az amerikai társadalomban található konfliktusokat — az osztályellentétek helyett — az etnikai és vallásos feszültségre vezetik vissza. Az amerikai marxisták ezzel szemben — a kapitalista társadalom két osztályba polarizálódott képének hangoztatása közben — lebecsülik a közbeeső rétegek szerepét. Ha foglalkoznak is a „középosztállyal", azt vallják, hogy e réteg eltűnésre, a két szélsőséges osztályba való felszívódásra van ítélve. A szerző véleménye az, hogy az amerikai marxisták a gyakorlatot erőszakkal akarják elméletüknek alárendelni. A 19. századi középosztály kutatása persze számos nehézségbe ütközik. Ez a réteg ugyanis nem
