Századok – 1986
Beszámoló - „Mogersdorf” Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion; Celje 1896. június 30–július 4. (Stier Miklós) 1129/V–VI
BESZÁMOLÓ Stier Miklós „MOGERSDORF" NEMZETKÖZI KULTÚRTÖRTÉNETI SZIMPOZION Celje, 1986. június 30—július 4. A „Mogcrsdorf' Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion 1986. évi 18. ülésének témáját ezúttal A könyvnyomtatás és a nyomatványok a Pannon-térségben II. József reformjai előtt cimmel jelölték. Míg a korábbi években a tudományos programot összefogottság, egységességre törekvés, áttekinthető szerkezet és élénk vita jellemezte, ezúttal tarkább volt a kelleténél, nagyon is eltérő megközelítésekkel és megoldásokkal találkoztunk, és jelentős színvonalkülönbségek is jellemezték az előadásokat. Igen hiányzott az „igazi" bevezető előadás, amely a programot keretbe foglalva, az egész térségre kiterjedően elméletileg is exponálta volna a problematikát. Az egyes referátumokat követő vitákban is alig kísérelték ezt meg a résztvevők, s ha igen, akkor sem jutottak messzire: a felvetett kérdésekre nemigen reagáltak a jelenlevők. A vitára fordítható idő szűkös volta csak részben magyarázza ezt, sokkal inkább annak következménye, hogy az előadások maguk is alig adtak alapot és anyagot értelmes és tartalmas diszkusszióra. Branko Bercic professzor (Ljubljana) A könyvnyomtatás és a nyomtatott könyvek jelentősége és hatása a szlovén térségben c. bevezetőnek szánt előadása valóban csak szlovén vonatkozásokat tárt fel. A nyomtatott könyvek megjelenése szlovén földön a 15. század utolsó évtizedeire tehető, külföldön (Dél-Németországban, Észak-Olaszországban) nyomtatott könyvek behozatalával. Az első szlovén nyelvű könyvek (1550-től) a reformáció idején még ugyancsak főként a német nyomdakörzetekből (Tübingen, Regensburg, Wittenberg stb.) kerülnek ki. Az első nyomdát 1575-ben Ljubljanaban Janz Mandelc (Joannes Manlius) alapította meg; hét évig működött. Azután hosszabb ideig ismét csak külföldön (Salzburg, Graz, Nürnberg, Halle, Bécs, Sopron) előállított könyvekkel találkozhatunk, s csak a 17. sz. második negyedétőlfelétől kezd kialakulni a korai nyomdászat Szlovéniában. (Trieszt, Gorica, Celovec, Ljubljana, Celje, Maribor, Ptuj.) Joze Mlinaric professzor (Maribor) A régi rendházak (a Benedek-rend, a Cisztercita-rend és a Karthauzi szerzetes-rend) és a könyv a szlovén területen című előadásában a kolostorok könyvtárainak anyagát tekintette át, megállapította, hogy ezek tárgya: teológia, ájtatos irodalmi anyag, filozófia, történelem, természettudomány, medicina, jog stb. Az ismeretanyag nem maradt titokban a kolostor falain belül, fejlesztette a környék szellemi életét. A cisztercita rend például kifejezetten érdeklődött a természettudományok iránt, a kertészkedésről és az erdőgazdálkodásról szóló müvek gyakorlati hasznosításáról is gondoskodtak. A szerzetes rendek gyógyítással és gyógyszerkészítéssel is foglalkozván, az ilyen tárgyú könyveket különös becsben tartották. A kor ismert szállóigéje: „A kolostor könyvtár nélkül olyan, mint az erődítmény fegyver nélkül." A 18. sz. utolsó évtizedeire egyes kolostorokban 2—3000 kötetre rúgott a könyvállomány. Dr. Nikolaus Bencsics (Eisenstadt) A könyvnyomtatás hatás a burgenlandi horvátok fejlődésére című előadásában hangsúlyozta, hogy az első Nyugat-Magyarországi horvát nyelvű müvek a 16. sz. második felében azt a célt szolgálták, hogy az akkor éppen friss bevándoroltakat megnyerjék a protestantizmusnak. Ezek valós hatását ma felmérni nem lehet. A 18. sz. közepéig azután nincs is birtokunkban semmilyen burgenlandi horvát nyomtatvány. A 18. sz. közepe-második fele, a barokk kor hozza meg az anyaországtól elszakadt horvátok körében a könyvek és nyomtatványok elszaporodását. Az e korból származó, részben vallásos nevelő-oktató müvek alapozták meg a Nyugat-Magyarországon élő horvátok nemzetiségi tudatát. Alexander Stipcevic professzor (Zágráb) „A nyomdászat és a könyv szerepe Észak-Horvátországban a
