Századok – 1986
Figyelő - Szabó-János Győző: Észrevételek a Magyar Életrajzi Lexikon negyedik kiadásához 1121/V–VI
1126 FIGYELŐ elismervényen (OL. Zichy—Várday cs. f.6. No.l.). A tornai főispánság családi jellege miatt örökölte meg Rákóczi Zsigmond a tornai főispáni tisztet Mágóchy halálával, mint örököseinek a gyámja, azok nagykorúságáig." A Magyar Életrajzi Lexikon Mágóchy Gáspárról írt 0.24 kéziratos oldalnyi terjedelmű szócikkében a reformáció terén kifejtett tevékenységére még csak nem is utalt. Tanulságos lesz, ha megnézzük, hogy a Zoványi Jenő, „Magyarországi Protestáns Egyháztörténeti Lexikon" (Budapest 1977) 383. oldalnál Mágóchy Gáspár címszó alatt mit közölt. íme: „Mágóchy Gáspár (?,? — ?, 1586. v.d 1587 eleje) magyar főnemes, 1554-től Gyula várának kapitánya, miután pedig 1562-ben török fogságba esett, és nagy váltságdíjért szabadult belőle, 1563 decemberétől Eger várának kapitánya, s egyszersmind Heves és Külsőszolnok vármegyék főispánja volt. 1574-ben Bereg, 1579 körül Tolna vármegyének is főispánja lett. — Mindenik állásában buzgón felkarolta a reformáció ügyét, s a saját nagy kiterjedésű birtokain mindenütt végrehajtotta azt. Előbb lutheránus volt, de azután reformátusságra tért." Az olvasó láthatja, hogy a Magyar Életrajzi Lexikonban közölt adatok Mágóchy Gáspárról semmiben nem térnek el a Magyarországi Protestáns Egyháztörténeti Lexikonban közöltekkel; lényegében még a mondatfüzésük is azonos. Mivel a Magyar Életrajzi Lexikon gyakran közölt a szócikkek végén Irodalom kiemelés után szakmunkákat, a fentiek alapján természetesnek vehetnők, hogy utalás történik „Zoványi Jenő cikkei a Theologiai Lexikon részére a magyarországi protestantizmus történetéről, Budapest 1940, Kézirat gyanánt Révész Imre megjegyzéseivel, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár" c. munkára. Nem kétséges, hogy a cikkíró a szócikket ebből a munkából másolta. (Megjegyezzük, hogy Zoványi eredetileg Torna megyét írt, csak kéziratának gondozói majd megjelentetői ,javították" Tolna megyére, ez tehát nem az Életrajzi Lexikon cikkírójának az érdeme.) Talán mondanunk sem kell, hogy a Magyar Életrajzi Lexikonban a Mágóchy Gáspár címszó végén hiányzik az Irodalom. S a fenti okok miatt ez bizony már etikai kérdés. Hiszen idézni lehet az Országos Széchényi Könyvtár vagy az Akadémiai Könyvtár kézirattárának a műveit is. Magam is ezt tettem, amikor 1976. évben egyháztörténeti dolgozatomban Zoványi szóban forgó kéziratára hivatkoztam. * RÁKÓCZI ZSIGMOND (Magyar Életrajzi Lexikon II. 476—477.) „(Felsővadász 1544—Felsővadász 1608. dec. 5): erdélyi fejedelem (1607—1608), a — család vagyonának és emelkedésének a megalapozója. Perényi Péter udvarában nevelkedett Sárospatakon, s az ő oldalán kezdte katonai pályafutását is a török elleni harcokban. Perényi halála után, 1567-ben Eger várában az ifjú vitézek kapitánya. 1572-ben szendrei kapitány,1 1575-ben Békés Gáspár sikertelen vállalkozásában, amellyel az 51 TrócsányiZs.: Rákóczi Zsigmond, A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen 1979), 70.
