Századok – 1986
Figyelő - Szabó-János Győző: Észrevételek a Magyar Életrajzi Lexikon negyedik kiadásához 1121/V–VI
FIGYELŐ 1127 erdélyi trónt akarta megszerezni, az I. Miksa által küldött mo.-i csapatok parancsnoka. 1587-ben Eger vára kapitánya.2 1588. okt. 8-án Szikszónál nagy győzelmet aratott a törökön; 1593-ban részt vett Fülek vára visszafoglalásában és a győzelmes szécsényi ütközetben. Katonai érdemeiért 1588-ban bárói rangot kapott.3 1590 körül feleségül vette Mágóchy András özvegyét,4 Bekényi Juditot,5 s az ő révén hatalmas uradalmak, többek között Munkács birtokába jutott. 1603-ban a bécsi udvar, hogy birtokait megszerezze, hamis vádak alapján hűtlenségi pert akart ellene indítani. 1604. okt.-ben csatlakozott Bocskai Istvánhoz. 1605. szept.-ben Bocskai megbízásából Erdély teljhatalmú kormányzója és generálisa. 1607. febr. 9-én Bocskai halála után a gyulafehérvári ogy. Homonnai Bálint ellenében Erdély fejedelmévé választotta. Rövid uralkodása Homonnai és Báthori Gábor trónkövetelő törekvéseinek elhárításában és a hajdúfelkelések elleni küzdelmekben telt el. Beteges, öreg ember volt már, s amikor Báthori a hajdúkat maga mellé állította, birtokbeli kárpótlás ellenében 1608. márc. 5-én lemondott a trónról." Észrevételek 1. 1572. április 20-án Bécsben kelt levélben Miksa császár információt kért a Szepesi Kamarától azokról a birtokokról, amelyeket Weseny Gáspár, Susalith Péter, Rákóczi Zsigmond, Ferky Gergely és Body Menyhért egri tisztek adományul kértek (OL. E-249. 11. No5—6.) Rákóczi tehát akkor Egerben szolgált. Szendrőn 1572-ben a magyar csapatok kapitánya Zolthay István volt, a szendrői főkapitány ugyanez évben Kolonich János Bertalan.' 2. Rákóczi Zsigmondot az egri főkapitányságba 1588. június 29-én iktatták be.'y 3. Bárói rangra 1588. aug. 28-án emelték. Legnagyobb katonai érdeme, a szikszói csata 1588. okt. 8-án volt, a kettő között tehát nem állhat okozati összefüggés. Addig csak Bekes Gáspár erdélyi vállalkozásában való részvétel és az 1577. évi kazai ütközetben való jelenléte kerülhet szóba; de ezekért, 11 év elmúltával, nem kapott volna bárói rangot. — Itt két körülményre is több joggal utalhatunk. Az egyik, hogy a bécsi adminisztráció két hónapot késett Rákóczi főispáni kinevezésével. A bárói rang elégtétel is lehet a július—augusztus hónapokban az előbbiek miatt fakadó komoly társadalmi bonyodalmakért. A másik: ebben a korban egyszerre több főispáni tisztséget általában főnemesek viseltek." 4. 1587-ben nősült Rákóczi Zsigmond. Felesége később leánygyermekkel ajándékozta meg. 1590. évben viszont már súlyos beteg volt. Rákóczi elsősorban ezért nyújtotta be 1590. év végén megmásíthatatlan szándékkal a lemondását. Feleségével 1591. május elején Egerből egyenesen a lengyelországi Sandomierz-be utazott, de sem 'Takáls S. Régi magyar kapitányok és generálisok, (Budapest é.n.(1922)) 189—193. " Szabó J. Gy.: Rákóczi Zsigmond egri főkapitányi instrukciója és kinevezésének a körülményei, Archívum 10. (Eger 1981) 32. "Szabó i. m. 41., 61. j.
