Századok – 1986
Közlemények - Székely György: Magyarok bolgártörökök avarok a Kárpátokon túli és inneni kapcsolataik hagyományában 101/I
104 SZÉKELY GYÖRGY a kép módosult, de nem biztos, hogy az etnikai eltolódások tekintetében megalapozottan: a 630-as évekre a nomád avar hatalom elvesztette a Közép-Duna medencén kívüli minden hódolt területét, s törzsországában is csak nehezen tudott úrrá lenni a bolgárok felkelésein, akiknek nagy tömege távozott nyugatra 631—632 táján.12 Közel egyidőben a népvándorláskori régészet oldaláról adtak előrevivő népiségtörténeti korrekciót: a nagy és véres háború az avar birodalom vezetéséért, a kagán méltóságáért, amely 632 táján kitört, a valóságban a Kárpátoktól keletre folyt, az avarok és legerősebb keleti szövetségbeli társaik, az onogur-bolgárok között, végül pedig eldöntetlenül végződött; az avarok megtartották uralmukat a Kárpát-medence felett, uralkodóházuk is hatalmon maradt; az onogur-bolgárok és az azok védelme alá helyezkedett valamennyi törzs lerázták az avar főséget, és Kuvrat-Kobrat-Kurt vezetésével az önálló onogur-bolgár birodalmat alapították meg, 634—635 körül szövetségre léptek Heraclius császárral. Alciocus-Alzeco bolgár csapatköteléke nyilvánvalóan az avar-bolgár háború idején szakadt ki, és kényszerült nyugatra menekülni; a Kárpát-medencében mindamellett nem lehet feltételezni 670 előtti jelentékenyebb bolgár népelem megtelepedését.1 3 A megszokott időpontok még alig mozdultak el ebben, mégis közéjük esett Nagy-Bulgária alapítási folyamata. Dicséretre méltó, hogy a bizánci filológia az összefüggések kronológiai ellenőrzésével, az időrendi szerkezetprobléma felfedésével tovább lépett, és most meggyőzően bírálja Nikephoros zavaros időrendjét, és ez alapon feltételezi, hogy Kuvrat volt az a fejedelem, akit lázadó bolgárok az egész avar kaganátus élére akartak állítani; a Dunamedencében az avarok úrrá lettek a felkelésen, de Dél-Oroszországban már 631—632-ben teljesen önálló hatalommá lett Kuvrat Nagy-Bulgáriája. A bizánci és frank forrás újszerű szembesítése vezetett a bolgár-avar törés előbbrehozására. Az egész Nagy-Bulgária keletkezés-probléma számunkra azért fontos, mert Györffy Györgynek Szádeczky-Kardoss előadásában idézett állítása szerint Kovrat onogur birodalmába beletartoztak az onogur-magyarok és az óvatosabban fogalmazó előadó szerint is a Kubán-Don vidéki Nagy-Bulgária létrejötte őstörténetünk szempontjából jelentős esemény volt. Szádeczky-Kardos Samu óvatossága abban a tekintetben, hogy lehet elődeink Kovrat birodalmába tartozását kétségbe vonni, jogosult és megérdemli a historiográfiai áttekintést. Gyóni Mátyás, aki a görög ungroi nevet értelmezte, az onogurt a magyarság kialakításában részt vett népelemnek minősítette.1 4 Az őstörténész Zichy az ungroi szót az onogur-bolgárok nevének szláv közvetítéssel Bizáncba jutott alakjának vallotta, és ezt a magyarság legsajátabb nevének fogta fel. Szerinte a magyarok ungroi neve összefügg a bolgár-török 12 Szádeczky-Kardoss Samu: A Közép-Duna-medence Árpád előtt (Fejezetek a régebbi magyar történelemből I. Szerk. Makk Ferenc. Budapest 1981) 17. 13 István Bona: Das erste Auftreten der Bulgaren im Karpatenbecken. Probleme, Angaben und Möglichkeiten (klny. Studia Turco—Hungarica Tomus V. Turkic—Bulgarian—Hungarian relations Vlth— Xlth Centuries. Budapest, 1981) 107. 14 Gyóni Mátyás: Magyarország és a magyarság a bizánci források tükrében (Budapest, 1938) 38.
