Századok – 1986
Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: Magyarország vastermelése II. József korában 1040/V–VI
1078 H ECKEN AST GUSZTÁV kb. 30%-os vaskihozatallal. A vasmű kezdettől fogva kétes perspektíváit mutatja, hogy a közvetítő zsidók óvakodtak saját pénzüket a vállalkozásba befektetni. A kislődi vasmű tulajdonképpen mindvégig családi vállalkozás volt, 42 munkása majdnem kivétel nélkül az alapító vérrokona vagy távolabbi atyafisága, akik vele együtt jöttek. Schebelle után Homolatsch fia és ennek sógora következtek az üzem élén. Mind Schebelle, mind utódai ismételten is felajánlották a vasművet megvételre a kamarának, illetve a püspöknek, eredmény nélkül. Az ércbányászatban és az erdőhasználatban felmerült nehézségek miatt a nagyolvasztó üzeme az 1770-es évek elején, majd 1779-től néhány éven át szünetelt, 1792-től kezdve pedig már csak a hámor dolgozott. A Homolatsch „nemzetség" tönkrejutva eltávozott, a hámor környékbeli kisemberek kezén még 1817-ig vegetált, akkor végleg megszűnt.21 3 A ránk maradt termelési adatok (bécsi mázsában):21 4 Év Nyersvas Év Nyersvas 1778 464 1787 309 (1125) 1785 939 (2000) 1788 960 1786 871(1125) 1791 2047 D) Baranya vármegye A vasbányászatot a Mecsekben 1781-ben kezdte meg két pécsváradi polgár, Decker Fülöp és Hasenhendel Simon. Építettek egy kis bucakemencét is, de tíz év alatt teljesen tönkrementek.215 A Dunántúl vastermelésének becsléséhez az 1780-as évek derekán egyedül Kislőd ellentmondásos adatait vehetjük figyelembe. A mecseki vaskohászat nem jutott ekkor még túl a kísérletezés stádiumán, Hegyesden nem volt vasolvasztás, a nyugatmagyarországi vasművek üzeméről pedig éppen a 80-as évekből nincs adatunk. Azt hiszem, ha évi 1000 mázsát mondok, nem tévedhettem sokat. 213 Heckenast Gusztáv : \ kislődi vashámor. In: A Dunántúl településtörténete. II/l. 1767—1848. A pécsi településtörténeti konferencia anyaga. (1976. augusztus 24—25.) Magyar Tudományos Akadémia Pécsi és Veszprémi Akadémiai Bizottságának Értesítője. Pécs 1977. 291—296. A régebbi irodalomból technikatörténeti szempontból jelentős Schleicher Aladár: A kislődi vashámor története. Nyers vastermelés bauxitos elegyből a XVIII. században. A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei 21 (1957) 395—411 és uö: A kislődi vashámor története. II. rész. Uo. 30 (1962) 393—405. Az ezekben nem található adatok: a zsidók tartózkodásáról HKA, Münz- und Bergwesen Schemnitz. Rote Nr. 2518. Fol. 151, a nagyolvasztó szünetelése az 1770-es évek elején uo. Rote Nr. 2531. Fol. 688sk. 214 1778: OL, С. 43. Acta secundum referentes. 1780. Apponyi. No. 12. Pos. 9. 1785—1787: SÚBA, HKG. 1788: 1869. (A zárójelben közölt magasabb adatok : OL, С. 64. Dep. commerc. 1786. No. 25A. Pos. 91; 1787. No. 17. Pos. 83; 1788. No. 82. Pos. 48.) 1788: SÚBA, HKG. 1789: 530. 1791 : Schleicher i. m. (A kislődi vashámor ... II. rész.) 401. 215 Babies András: A vasérckutatás a Mecsek hegységben. Pécs 1955. 8—9.
