Századok – 1986
Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: Magyarország vastermelése II. József korában 1040/V–VI
MAGYARORSZÁG VASTERMELÉSE II. JÓZSEF KORÁBAN 1079 4. Északkelet-Magyarország A ) Nagybánya és környéke Nagybánya és környéke bányáit Vajdahunyadról, ezenkívül az 1770-es évek derekától még Diósgyőrből látták el vassal. Miután azonban a Belső-Szolnok megyei Oláhláposon egy Fiesky nevű harmincados 1774 májusában vasércelőfordulásokat talált,21 6 1776-ban kezdetét vette a vasbányászat. 1778 tavaszára 6000 ft költséggel felépült a 36 láb magas nagyolvasztó, 1778. július 26-án be is indították.217 Az első év adatai szerint először 20—21, majd 25—28%-os vaskihozatallal dolgoztak,218 nyersvas bugák mellett zúzóvasakat öntöttek, s csak két-három év múlva készült el a két hámor a frisstüzekkel. Szakmunkásokat szerezni az új üzembe lehetetlennek bizonyult. A szomolnoki főbányafelügyelőség Jakubjánról telepített volna át egyeseket, de a kijelölt munkások nem voltak hajlandók átköltözni, a stájerországi Mürzzuschlagból Oláhláposra származott hámorsáfár pedig teljesen eredménytelenül próbált toborozni otthoni barátai között.219 Az oláhláposi nagyolvasztó évi teljesítményére az 1780-as évekből nem találtam adatot. 1795-ben 1300 bécsi mázsát állított elő.22 0 181 1-ig maradt üzemben.22 1 B) Máramaros vármegye 1772 nyarán Rudnyánszky Farkas kamarai adminisztrátor a Tisza mellett vasércet fedezett fel. A magyar kamara javaslatára az udvari kamara elrendelte a vasműalapítást, és még az év őszén Máramarosba irányította a diósgyőri massât felépítő Johann Georg Gfelnert.222 A magyar kamara máramarosi adminisztrációjának kezelésében hamarosan felépült Kabolapolyánán a Fekete-Tisza mellett egy bucakemence, majd ennek alapjain 1777-ben a nagyolvasztó, 1779-ben pedig a közeli Dombon a vashámor.22 3 Külföldi szakmunkások betelepítése itt sem sikerült,22 4 végül 216 HKA. Münz- und Bergwesen Nagybánya. Rote Nr. 2246. Fol. 255—256. 217 Uo. Rote Nr. 2246. Fol. 425, 241sk, 250; Rote Nr. 2247. Fol. 292—294. 218 Uo. Rote Nr. 2248. Fol. 7, 540sk, 633sk; Rote Nr. 2249. Fol. 260. 2,9 Uo. Rote Nr. 2251. Fol. 790—796; Rote Nr. 2253. Fol. 680—686; Rote Nr. 2255. Fol. 438—142. 120Karlovs:ky Endre: Erdély ipara a XVIII. század végén. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 3 (1896) 248. 221 Riep! i. m. 302—303. — Az oláhláposi nagyolvasztó megszüntetése után Nagybányát és környékét a 19. század elején üzembe helyezett sztrimbuli nagyolvasztó látta el vassal. 222 HKA, Camerale Ungarn. Fasz. 6. Rote Nr. 119. Fol. 85—89 és 95—103.91 ex Sept. 1772, 103 ex Oct. 1772. 223 OL, E. 145. Acta cumularia. 67. cumulus. 224 Az erre vonatkozó számos iratból Id. pl. HKA, Münz- und Bergwesen Nagybánya. Rote Nr. 2254. Fol. 1006—1010; Rote Nr. 2256. Fol. 955—961 ; Münz- und Bergwesen Schmölnitz. Rote Nr. 2780. Fol. 65—110; stb. Végül 1785-ben egy csehországi kovácslegény és egy alsó-ausztriai, stockeraui szerszámkovács hajlandó volt elszerződni: HKA, Münz- und Bergwesen Nagybánya. Rote Nr. 2259. Fol. 615—664.
