Századok – 1986
Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: Magyarország vastermelése II. József korában 1040/V–VI
MAGYARORSZÁG VASTERMELÉSE II. JÓZSEF KORÁBAN 1077 3. Dunántúl A bányakerületek beosztása szerint a dunántúli vasművek Alsó-M agyarországhoz, mégpedig a selmeci bányabíróság alá tartoztak. Hogy mégis külön szakaszban tárgyalom őket, annak egyrészt a földrajzi távolság, másrészt a dunántúli vasműveknek a többi alsó-magyarországiakétól nagyon elütő jellege az oka. A ) Vas vármegye Vas vármegye 1778. évi jelentése szerint Lékán a Gyöngyös, Pinkafőn és Felsőőrön a Pinka vizén állt egy-egy, szöget és egyszerű mezőgazdasági eszközöket gyártó vashámor.20 9 Ezenkívül Batthyány Lajos németújvári uradalmában Lépesfalván működött egy Stuckofen, azaz bucakemence, amely évi 2500 bécsi mázsa kovácsvasat állított elő; 1745-től 1770 tájáig állt fenn,210 1793-ra pedig úgy látszik, újra feltámadt.21 1 В ) Zala vármegye Herceg Esterházy Miklós birtokán, a Tapolca melletti Hegyesden 1756-ban Leonhard Mohr egy vashámort létesített, tőle 1762-ben egy Pusetty nevű sümegi olasz vette át. 1780-ban az uradalom az üzemet saját kezelésbe vette, és egy második hámorral bővítette. 1801-ig állt fenn. Nem tartozott hozzá sem bánya, sem vasolvasztó, a piacon vásárolt nyersvasat és ócskavasat, főleg kiselejtezett muníciót frisseitek kovácsolt vassá. Kezdetben szerárut, kapát, ásót, csákányt is készítettek, majd csak nyújtott vasárut, abroncsvasat, szöget, évenként összesen 800—1000 mázsát. Az uradalom az üzemet csak azért tartotta fenn, hogy erdőségeinek fáját hasznosítsa.212 C) Veszprém vármegye Az egyetlen többé-kevésbé jelentős dunántúli vasművet Kislődön 1756-ban alapította a Morvaországból bevándorló Johann Carl Homolatsch. A veszprémi püspökkel történt megállapodás alapján, amelyet egyébként egy morvaországi, boskovicei és egy veszprémi püspöki zsidó közvetített, először a hámor épült fel 1758-ban, majd 1762-re elkészült a nagyolvasztó is. Homolatsch közben meghalt, az üzemet 1762 tavaszán veje, Joseph Johann Schebelle vette át. Mint Schleicher Aladár kimutatta, a nagyolvasztóban nem vasércet, hanem vasban dús bauxitot olvasztottak, 209 OL, С. 35. Acta oeconomica. Lad. A. Fasc. 29. No. 2. sub signo 9-210 Harald Prickler: Der Eisenbergbau Ludwig Batthyánys zu Bocksdorf-Stegersbach-Loipersdorf. Burgenländische Heimatblätter 46 (1984): 2. 64—75. 211 Mérei i. m. 120—121. 212 Vastagh Gábor: A hegyesdi vashámor története. Kohászati Lapok 95 (1962) 89—95. 11*
