Századok – 1986

Tanulmányok - Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben 1003/V–VI

AZ ELSŐ ABSZOLUTISZTIKUS ADÓRENDSZER ERDÉLYBEN 1031 Valójában csak arról volt szó, hogy rá kell ijeszteni az erdélyi rendekre, hálátlansággal stb. vádolva őket. Minthogy azonban az ügyben Erdélyben folytatott vizsgálat során kiderült, hogy a rendek kollektív felelősséget vállalnak a feliratért, azt ismerte (és átjavította) a nagy tekintélyű Henter ítélőmester is (ekkor már a rendek tartományi kancellárjelöltje), befolyása volt az iromány szövegezésére Teleki Lászlónak is, aki Bethlen Ádám halála (és fiai katolizálása) után a református rendek legtekintélyesebb vezetője volt Erdélyben, s közben kapott guberniumi tanácsosságot (a birodalmi vezető elitnek volt elég politikai érzéke ahhoz, hogy ezt az európai látókörű politikust, az 1750 körüli évek egyetlen igazán nagy koncepciójú erdélyi gazdaságpolitikai reformtervének egyik kidolgozóját megnyerni próbálja, ne megfélemlíteni), s a Gubernium maga sem kívánt élesen szembefordulni a rendekkel, az ügy végül is 1753 tavaszán, elhal anélkül, hogy bárki felelősségre vonására sor került volna. Henter végül is megkapta a tartományi kancellárságot.74 Visszatérve az összeírás feldolgozásának munkájára, az országgyűlés az 1751. április 6-i rescriptumra reagálva, május 7-én újra feliratban fordult az uralkodóhoz. A Commissio Directiva kiegészítését sürgették, a szász natio kivételével szükségesnek látták az összeírás szúrópróbaszerű ellenőrzését, s ismét hangoztatták a nemesi adómentesség elvét (külön is az egyházi nemesek és székely lófők mentességét). Mária Terézia 1751. június 5-i rescriptumában (a magyar országgyűlésen időzött) leszögezte: a combinatiót nem avégett bízta a Commissio Directivára, hogy az adjon végleges megoldást az adórendszerre; csak meg kívánja hallgatni annak álláspontját, s magának tartja fenn az adórendszer meghatározását. Az egyházi nemesek adózása kérdésében nem engedett. Az exemptusok esetében sem: addig fizessék az adót, míg kiváltságaik jogcímét a Commissio megvizsgálja, s annak véleményes jelentése alapján az uralkodó dönt. A szúrópróbaszerű ellenőrzést nem tartotta összeegyeztethetőnek a házi összeírás céljával, hogy ti. mielőbb legyen alap az adó arányosításához.75 Erdélyben tehát a Commissio Directiva dolgozik az adóösszeírásokon, a központi kormányzatban pedig a Kollowrat halála és a most Königsegg-Erps vezetése alá került Hofdeputation hatáskörének új meghatározása után kell megoldást találni a munkálat felső irányítására. Itt az a különös dolog történik, hogy miután az erdélyi Provincialia az átszervezés után az Erdélyi Udvari Kancellária alá került, Mária Terézia rövidesen jónak látja Königsegg-Erps hatáskörébe utalni az adóreform ügyét, annak elnöklete alatt különleges bizottságot híva létre. Gyulaffit magát is felszólította (1751. október 24-én hozzá intézett Handbillet-jében), hogy néhány tanácsosával együtt vegyen részt e bizottság munkájában.76 Az összeírás erdélyi feldolgozásának menete csak vázlatosan követhető nyomon; a Commissio Directiva iratai ezekből az évekből nem maradtak fenn. Csak annyi vehető ki egy feltehetőleg némileg célzatos visszatekintésből (az adórendszert 74 Az 1751. február 26-i felirat következményeire lásd: EK:AG 1751:440., 1752:180., 1753:181., 471. 75 Uo. 1751:434. 76 Uo. 1751:334 1/2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom