Századok – 1986
Tanulmányok - Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben 1003/V–VI
1022 TRÓCSÁNYI ZSOLT összefoglalt szegények: házatlan zsellérek, külvárosi lakosok stb.) A vita nem fejeződik be, de a következő, augusztus 14-i ülésen Bethlen még gyakorlatibban veti fel a munkálat kérdéseit. Az előző ülés vitájának folytatása mellett megbeszélésre ajánlja azt, hogy kik legyenek az összeírok, hány osztályba sorolandók, és mikor kezdődjék és fejeződjék be az összeírás. Henter beteg, a következő ülésre ígéri írásos véleményét. A szászok (feltehetően Boér iniciálására, aki a lényegben egyetért velük, s aki mögött az egész bizottsági munkálat során a Hofdeputationt kell sejtenünk) most azt javasolják, hogy az összeírásban vegyenek részt a katonaság és a kincstár megbízottai [!], mellettük a vármegyékben egy-egy székely és szász személy meg egy valaki a taxalis helyekről (mutatis mutandis ugyanaz történjék a másik két natióban és a taxalis helyeken is). Az összeírást a főhadiparancsnok [!] irányítsa, melléje delegálandó valaki a Thesaurariatus részéről, s egy-egy személy az egyes natiókból. A szász tervezet tehát teljességgel kikapcsolja az összeírás irányításából a Guberniumot; az is sejthető, hogy ebben az összetételben mi lenne a rendi képviselők súlya (különösen mert számítani lehet arra, hogy a szász delegátus a főhadiparancsnokkal értene egyet). A taxalis helyek követe mindenben támogatja ezt az állásfoglalást. Boér álláspontja csak annyiban tér el ettől, hogy az összeíró-csoportba ö abból a natióból is küldene biztost, amelynek törvényhatóságáról szó van. Henter távollétében Bethlenre magára hárul az a feladat, hogy az összeírás katonai-kincstári irányítását célzó támadást visszaverje. Először feleslegesnek nyilvánítja a taxalis helyek biztosainak részvételét az összeírásban, arra hivatkozva, hogy azok azzal a törvényhatósággal alkotnak közös corpust, amelynek területén vannak, aztán minden natióból egy-egy személyt javasol az összeíró-csoportokba, és hallgat a katonaság és a kincstár részvételéről. így természetes, hogy az összeírás irányítójául a Guberniumot jelöli meg. A Delegata Commissio elnöke megint határozott, s ezen az ülésen még egy újabb csatát is megnyer az összes többi jelenlévőkkel szemben, az összeírás időpontjának kérdésében. A többiek előbb 1750. április 1. és október 31. között végeztetnék el az összeírást, arra hivatkozva, hogy a tél nem alkalmas erre a munkára — s végül arról beszélnek, hogy a munkákat két nyáron [!] elvégezhetik. Boér ehhez hozzáteszi: nem kell siettetni az összeírást; vegyen az igénybe 3-4 nyarat is, de pontos legyen. Bethlen felfigyel arra, hogy a „ráérés" mögött nyilvánvalóan a földek felmérésének igénye rejlik, s most arra játszik, hogy a Birodalom központi kormányzata mielőbbi eredményt akar. Törvénytelennek és kivihetetlennek deklarálva hát a földek felmérésével történő összeírást, úgy nyilatkozik, hogy a földek minőségéről (éghajlat, pénzszerzési lehetőségek, hányszor és hány ökörrel szántják a földet, hogy trágyázzák) télen is lehet tájékozódni, a tél egyébként sem akadálya e munkának. így ő 1749 novembere és 1750 júniusa—júliusa között lebonyolíthatónak tartja az összeírást. Ezzel az, amit a Delegata Commissio érdemi tevékenységéből tisztázni lehet, le is zárul. 1749. augusztus 18-án az összeírás-tervezetről van szó; végül is Boér jelentkezik, hogy neki van egy ilyen összeállítása. Ezt augusztus 20—21-én fel is olvassák. Bethlen Gábor is bead egy ilyen tervezetet. Egyik sem ismeretes. Szeptember 2-án pedig egy részletkérdést, Fogarasvidék adóügyi (s egyebeket tárgyazó) felségfolyamodványát
