Századok – 1986

Tanulmányok - Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben 1003/V–VI

AZ ELSŐ ABSZOLUTISZTIKUS ADÓRENDSZER ERDÉLYBEN 1023 vitatják meg. Az események onnan követhetők nyomon, amikor ( 1749. október 7-én) a Hofdeputation, az Erdélyi Udvari Kancellária és a rendi küldöttség együtt vitatja meg az adóreform kérdését. Ott most a magyar és székely natio és a taxalis helyek követe között alakul ki egyetértés abban, hogy nem célravezető egy olyan összeírás, amelynél a birtokosok, illetve a szabad helységek tisztjei tesznek bevallást az adózók számáról (az ilyen bevallás nem lenne pontos és elfogulatlan); a törvényhatóságok tisztjei írják hát össze az adózókat (a birtokosok tisztjeinek jelenlétében). Az Erdélyi Udvari Kancellária, élén Gyulaffi kancellárral, csatlakozik ehhez az állásponthoz. A szászok magukra maradnak azzal a korábbi (1746-i) álláspontjukkal, hogy a nagy munkát és költséget kívánó összeírás elkerülendő (egyébként sem lehet eredményt várni tőle). Schmidlin igyekszik támogatni álláspontjukat, az adózók számának összeírását — ideiglenes orvoslásul, elfogadhatatlannak tartva azt, hogy a földesurak vagy legalábbis tisztjeik ne ismerjék jobbágyaik és zselléreik számát és státuszát. Végül is nincs nyoma megegyezésnek. 1749. október elején alakulhat ki az a koncepció, amelyet némileg már előre jelez Boér augusztus 14-i felszólalása (hogy ti. nem kell sietni az összeírással): két fajta összeírás kell, egy házi összeírás (domestica conscriptio), s majd ezt kövesse az alaposabb általános összeírás. A Hofdeputation-nak az erdélyi küldöttek és az Erdélyi Udvari Kancellária részvételével tartott 1749. október 9-i ülésén már a kettős összeírás koncepciójában merül fel a házi összeírás kérdése; vita után határozatba megy, hogy a polgárokat és szabadokat a helységek tisztjei, a földesúri hatalom alatt állókat (a birtokosok provisorai jelenlétében) a törvényhatósági tisztek írják össze. Megvitatják az erdélyi követek összeírási táblázat-tervezetét is (kihagynak néhány rovatot — az adózók fiai és koruk, a bérbe adott földek, az adósságok és kinnlévőségek rubrikáit), megállapodnak abban, hogy mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi jövedelmeknél egyaránt a középarányost kell venni alapul. A Hofdeputation még az egyszerűsítés után is sokallja a táblázat rovatainak számát: mikorra készül el így az összeírás? Az erdélyi követek és a Kancellária egyhangúan vállalják a hathavi határidőt. A három tényezőből álló concursus október 13-i ülésén a legfontosabb kérdések ismét a nemesi mentességeké, s mellettük a parókiákon élő személyeké és a parókiális telkeké. Az első kérdés úgy merül fel, hogy a követek jelzik: az összeírok nem léphetnek be az adózóknak a nemesi udvarokban lévő telkeire (a nemesi udvarba a nemes engedélye nélkül senki sem léphet); s ezt a jelenlévők akceptálják is, azzal, hogy a nemesi udvarban élőket a gazdatisztek vallják be. Az egyházi személyek és parókiális telkek tekintetében az a határozat születik, hogy a bevett vallásfelekezetek parókusai (s egyáltalán egyházi személyei) vagyonuk s parókiális telkek után nem adóztatandók, a nem-birtokos nemes parókusok által más jogon bírt telkek azonban összeírandók. Az összeírás alól való mentesség vonatkozik az unitus papságra is; ezeknek saját földjei sem írandók össze ott, ahol nincs parókiális földjük — a nem fungens görög egyesült papok azonban csak személyükben mentesek, telkeik összeírandók. Nem mentesek viszont az összeírás alól az ortodox parókusok s az e parókiákhoz tartozó más