Századok – 1986
Tanulmányok - Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben 1003/V–VI
1016 TRÓCSÁNYI ZSOLT lanságaira nézve; az döntse el: el kell-e küldeni egyáltalán a követeket? Ha igen, mindegyik natio pontosabb instructiót ad nekik.4 8 Idestova három évvel az adóreformot elindító 1745. december 13-i rescriptum után — s majd 2 és fél évvel az 1746-i adórendszerkoncepciók után — a rendek majdhogynem ott tartanak, hogy letennének az egész rendezési kísérletről. Most azonban a központi kormányzat, amely eddig bizonyos tempós nyugalommal válaszolgatott az erdélyi országgyűlésnek, gyorsítani kezdi az iramot. Közben ti. lezajlottak Haugwitz krajnai és karintiai reformjai, 1748 elején Mária Terézia neki ad igazat ellenfeleivel szemben a birodalmi kormányzat reformja kérdésében — az erdélyi adóreform most már a Haugwitz-reform keretébe illeszkedhet bele. A rendek 1748. szeptember 30-i zárófelirata még 1748 utolsó hónapjaiban49 átment a Kancellária és a Hofdeputation kontroliján. Ott már érezhető volt az ütem felgyorsulása: a követeknek elég egy általános instructio (legjobb lelkiismeretük szerint szolgálják az uralkodó és az ország javát), ezt sem kell előre felterjeszteni. Az egyes natiókból és a taxalis helyek képviseletében két-két személy jöjjön fel: a magyarból Bánffy Farkas és vagy Bethlen Gábor, vagy Domokos Antal [!], a székelyek közül Lázár és Henter, a szászok részéről Abrahami von Ehrenburg és Andreas Waldhütter, a taxalis helyekről Kelemen és egy személy Fogarasvidék részéről.50 A Ministerialkonferenz ( 1749. január 8-i ülésén) csak még erősebben hangsúlyozta az új adórendszer szükségét és a kérdés sürgősségét. Erdély adózóinak conservatiója az adóterhek egyenlősítésétől függ — szögezte le —, de a rendek (mint maguk is bevallják) e tekintetben sohasem jutottak megegyezésre, tehát az uralkodónak kell dönteni. A követek felküldése így feltétlenül szükséges és (helyrehozhatatlan károk elkerülésére) sürgetendő. A magyar natio második követéül (Bánffy mellé) Bethlen Gábort javasolta, képességeire, őseinek érdemeire, tisztségének fényére5 1 hivatkozva, s arra is, hogy a közbizalom inkább feléje fordul. Mária Terézia egyetért a Konferenz határozatával.52 Ennek értelmében fogalmazzák meg az erdélyi rendekhez 1749. január 24-i kelettel küldött leiratát is. Ezt 1749. március 17-én olvassák fel a rendek előtt.5 3 A Gubernium még tesz egy kísérletet arra, hogy közös nevezőre hozza a rendeket a követek felküldése előtt: március 20-án úgy rendelkezik, hogy a natiók próbáljanak meg baráti egyezségre jutni. Erre egyrészt a magyar és a székely natio (s néhány velük tartó mezőváros meg Fogarasvidék követei), másrészt a szászok és a többi taxalis helyek külön-külön tartanak ülést. A két natio még aznap írásos üzenetet intéz a szászokhoz. Szerinte azok adtak okot a követség felküldésére A jelölések: Jkv. 1748:23—24., 26., 29. 48 Jkv. 1748:138—142. 45 A pontos dátum itt sem ismeretes, de a Ministerialkonferenz 1749. január 8-án tárgyalja a feliratban foglaltakat, s a vita anyagát előzetesen körözni kellett a konferencia résztvevői között. 50 Ezt a kincstartó és a Gubernium jelölje ki, de ne az ottani főkapitány legyen. 51 Ekkor Doboka megye főispánja. 52 A Ministerialkonferenz 1749. január 8-i felségelöterjesztése és ennek előkészítő anyaga (az 1748. szeptember 30-i felirat kancelláriai és Hofdeputation-i tárgyalásáról felvett jegyzőkönyv), valamint az uralkodó resolutiója: EK:AG 1749:27. "Jkv. 1749:5—7.
