Századok – 1986
Tanulmányok - Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben 1003/V–VI
AZ ELSŐ ABSZOLUTISZTIKUS ADÓRENDSZER ERDÉLYBEN 1017 (csak a személyekre akarták kivetni az adót, panaszt tettek amiatt, hogy a nemesi kúriák és a puszta jobbágytelkek kimaradtak a korábbi összeírásból, s extraneus összeírókat kívántak). Ők nem látnak más megoldást, mint hogy a szászok fogadják el az ő tervezetüket. A szászok, némi halogatás után, 1747. március 22-én válaszolnak: már nincs mód baráti egyezségre, hisz Mária Terézia a két natio kérésére felrendelte a követeket, és magának tartotta fenn a döntést.54 3. A bécsi Delegata Commissio tevékenysége (1749) és az összeírás terve Ezzel a rendek egészének szerepe egy időre meg is szűnik az adóreform kérdésében. A rendi küldöttség 1749 nyarán felutazik Bécsbe. Ott a Hofdeputation hoz létre belőlük55 s udvari hatóságok néhány képviselőjéből (Müller udvari kamarai titkár, Bolza fogalmazó és Boér erdélyi udvari kancelláriai titkár — a bizottság tollvivője) egy Delegata Commissio-t, Bethlen Gábor elnöklete alatt. A bizottság Kollowrat-tól, a Hofdeputation elnökétől kap instructiót. 1749. július 24-én alakul meg, s július 28-án kezdi meg érdemi munkáját, bizonyos formai teendőkkel (a Kollowrat-tól nyert instructio, az 1746—47-i országgyűléseken keletkezett irományok felolvasása). Az első vihar a szászok egy külön felségfolyamodványa körül keletkezik, amely a mellett a régi érv mellett, hogy adó- s más közterheik súlyosabbak a többi natióéinál, azzal az adóreform vitájában már felhozott váddal is élt a másik két natióval szemben, hogy azok méltatlanul bánnak vele, s (a 18. század erdélyi történelmében először) védelmet kér a maroknyi erdélyi németnek.56 Ezt a korai nacionalista közjátékot hamar sikerül lezárni: a másik két natio válaszol,5 7 Henter, aki a szász felségfolyamodvány ügyét a bizottság elé hozta, július 30-án maga javasolja, hogy egyelőre tegyenek félre mindent, ami nem viszi előre az új adórendszer ügyét, a szászok, illetve a másik két natio fenntartja jogát a későbbi válaszra és viszon válaszra, és megkezdődhet a kérdés érdemi vitája. Az első kérdés: legyen-e összeírás? Ezt mindhárom natio követei szükségesnek tartják; vita csak azon van, hogy a székelyek képviselői eleve leszögezik, hogy egy, a szászok általjavasolt típusú összeírást (a szabad városok és községek elöljárói, illetve a földesurak vallják be az adózók számát) nem látnak szükségesnek. Itt veti fel Boér titkár a földek általános felmérésének gondolatát, arról beszélve: a korábbi összeírások alaptévedése onnan származott, hogy ezeket nem mérték fel, csak a jobbágyokat kérdezték meg erről, s azok jó tetszésük szerint válaszoltak erre, a nemesek allodiális 54 Uo. 14—19. 55 A névsorban csak Bethlen Gábor, Henter, Abrahami von Ehrenburg, Waldhütter és Kelemen szerepel közülük; Fogarasvidéknek nem volt külön küldötte. 56 A „maroknyi német védelme" 1700. január 9-én a Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicis állásfoglalásában szerepel (MOL—Magyar Udvari Kancellária Levéltára: Hungarica et Transylvanica: 19. cs.), aztán Bruckenthal híres, Teutschnál is idézett állásfoglalásában. 57 A válaszok nem ismeretesek.
