Századok – 1986
Tanulmányok - Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben 1003/V–VI
1012 TRÓCSÁNYI ZSOLT juhot vagy 20 méhkast vagy egy pálinkafőzőt), közepesnek az egy igaerővel és ennek megfelelő facultas-szal rendelkezőket; a szegényeknél fél igaerő volt a kritérium (vagy ha egyáltalán nem volt igásállatuk, de juhaik, méhkasaik, teheneik stb. bőven voltak, szintén ide sorolták őket). Azokból a szegényekből, akiknek nem volt nyilas házhelyük, s mások házában éltek, továbbá az özvegyekből 2—3—4 családfő volt egy szegénynek számítandó. Ugyanazon helység azonos jogállású adózóinak facultasadója a három kategória szerint 1—2—3 legyen. A tervezethez táblázatokat is mellékeltek. A legérdekesebb közülük az, amely a városokat osztályozta a kereskedelem lehetőségei szerint.24 Az arányok megállapításához a tervezet országos összeírást tartott szükségesnek; ezt törvényhatóságonként három biztos végezze (az országgyűlés válassza meg őket a három natióból) — a taxalis helyeket azok a biztosok írják össze, akik azt a törvényhatóságot is felveszik, amelyben e helységek fekszenek, s rajtuk kívül egy helybeli tanácsos (ez utóbbi a törvényhatóság egész összeírásánál is jelen lehet). Az összeírásban nem magukat a vagyoni adatokat kell felvenni, csak az adózók osztályozását kell jelezni.25 A két natio tervezete a székelyek 1746. márciusi és júniusi állásfoglalásainak alapelveiből indul ki. Ezért is Henter Dávidot tarthatjuk a koncepció atyjának, s a terv világos, „tanáros" felépítése miatt is. A Gubernium, megkapván a két natio tervezetét, úgy határoz, hogy az felterjesztendő Mária Teréziához, maga is (a parte) fel kívánván küldeni véleményét.26 Az országgyűlésen azonban (nyilván annak hatására, hogy ilyen súlyú kérdésben nincs egyetértés a három natio között) az az álláspont alakul ki a magyar és székely natióban is, hogy a tervezetet egyelőre ne terjesszék fel, csak említsék meg a gyűlés zárófeliratában azzal a kéréssel, hogy a két natio követeket küldhessen fel Mária Teréziához (1746. július 4.). Ezzel a Gubernium is egyetért; a rendek így azonnal mégis i választják a magyar natio küldöttévé Bethlen Gábort, a székelyek reprezentánsául Henter Dávidot (arra az esetre, ha a királynő hajlandó felbocsátani őket).2 7 A zárófelirat (az országgyűlés 1746. július 5-én megvitatja és felterjeszti a Guberniumhoz; ottani megvizsgálása után 1746. július 6-i kelettel indul útjára) csak röviden ismerteti az új adórendszer vitáját (a bizottság kiküldetését, az ellentétek napvilágra kerülését), előadva a két natio kérését követeik felküldése végett.2 8 Az országgyűlés felirata és a Guberniumnak a diéta eredményeiről tett felségelőterjesztése előbb az Erdélyi Udvari Kancellária elé került. Az (1746 vége felé 24 Az első kategóriába Szeben, Brassó, továbbá a szamosújvári és ebesfalvi örmény compania került; a másodikba Medgyes, Segesvár, Beszterce, Szászsebes, Kolozsvár, Marosvásárhely, Gyulafehérvár, a dévai és alvinci bolgárok. Meglepő a szebeni és brassai görögök itt szerepeltetése (gazdasági súlyuk nagyobb volt ennél), s a nem túl jelentős Kőhalomé is. A harmadik csoportba kerültek az összes többi mezővárosok és a gazdaságilag valóban eljelentéktelenedett gyulafehérvári zsidók. 25 A két natio tervezete: Jkv. 1746:189—204. 26 Uo. 57. 27 Uo. 60. 28 Uo. 61. G. P. 1746:517.
