Századok – 1986
Tanulmányok - Berlász Jenő: Pavao Ritter-Vitezović az illirizmus szülőatyja. Magyar–horvát viszonyt az 17–18. század fordulóján 943/V–VI
MAGYAR—HORVÁT VISZONY A 17—18. SZÁZAD FORDULÓJÁN 999 A Hofbibliothekban a Kercselich által elvitt darabokon kívül még 16 Ritterkézirat maradt vissza. Ezeket — mint bevezetőnkben mondottuk — Johann Christian Engel fedezte fel s irányította rájuk a figyelmet.165 A magyar történetírás azonban — ezt is említettük — nem tulajdonított jelentőséget nekik. Nem így a horvátok. Ők, az ő kutatóik a 19. század első felében nemcsak az Engel által regisztrált Ritter-hagyatékot ismerték meg, hanem összegyűjtötték egykori honfitársuknak szerteszét kallódó kinyomtatott munkáit, mi több, a Metropolitanska knjiznicában és a Kraljevska akademijában rábukkantak a szerző által Zágrábban visszahagyott, illetőleg a Kercselich révén visszakerült kéziratokra is, közöttük a nagybecsű illír—latin és latin—illír szótárra és grammatikára.166 A relikviákra — minden jel szerint — ugyanaz a kutató talált rá, nevezetesen a 19. század harmincas éveiben kibontakozó polgári értelmiség és polgári nemzeti mozgalom vezéralakja, Ljudevit Gaj (1809—1872). Tudomásunk van róla, hogy ő az akadémiai kéziratokat tanulmányozás végett tartósan kölcsönvette, s élete végéig magánál tartotta. Ezeket csak halála után, 1875-ben fia, Velimir Gaj juttatta el . Kraljevska akademija jogutódához, a Kraljevske sveucilistehez.167 Gaj felfedezése — véleményünk szerint — korszakos jelentőségűnek tekinthető. Elhatározó szerepe lehetett az ûjabbkori történelemből jól ismert horvát nemzetikulturális megújhodás kialakulásában. Nem hihető ui., hogy ez a mozgalom véletlenül írta zászlajára az „illír" jelszót, s tette hivatalos jelvényévé a Ritter által konstruált „ősi" illír címert, egyáltalában az eszmét sem ok nélkül nevezte illirizmusnak. Egy évszázad után tehát új életre kelt Ritter szelleme. És nemcsak szelleme, programja is! Tudvalevő, hogy a Gaj szerkesztésében 1835-ben megindult Novine Hrvatske és ennek irodalmi melléklapja, a Danica pontosan ugyanazokat a kulturális , és politikai célokat propagálta, amelyeket a 17—18. század fordulóján Ritter hirdetett meg: elsősorban az egységes horvát irodalmi nyelv és írás, s általuk a világi-nemzeti irodalom és tudományosság létrehívását, továbbá — kedvező nemzetközi politikai konstelláció idején — legalább a nyelvileg-etnikailag összetartozó délszláv népeknek egyetlen államban, „Illíriában" való egyesítését. S ez az új életre kelt nagyszabású merész elgondolás aránylag rövid idő leforgása alatt szinte teljes egészében megvalósult. A kulturális program még a 19. században, a 165 L. a 4. és a 8. jegyzetet! — Érdekes, hogy Széchényi Ferenc révén az Országos Széchényi • Könyvtárba is került néhány kisebb Ritter-kézirat. Megtalálható Fol. Lat. 174. jelzet alatt e cimen: Opera hactenus inedita. Tartalma: De Origine Hungarorum el comitatibus Hungáriáé, Adversaria, Annales Croatiae, Origó Slavorum et progressus eorum imperii és Epistolarum metricarum liber. 166 Klaic, Ritter 210—213. str. 167 Gaj könyv- és kéziratgyüjteményének jegyzékét 1. Knjiiznica Gajeva. Ogled bibtiografijskih studija. Spisao i na sviet V. G. (SK 3645. és 4462.) — Szegedy Rezső: Az illyrismus és Gaj Lajos levelezése. -— Századok 1912. 265—278., 345—360., 424-^40., 505—516., 585—597., 672—679., 748—757. — Margalits, Horvát tört. rep. I. k. 120. skk. 1. és II. k. 595.
