Századok – 1985
Történeti irodalom - Kovalovszki Júlia: Településásatások Tiszaeszlár-Bashalmon (Ism.: Fodor István) III/845
TÖRTÉNETI IRODALOM 845 monostor. (136.) A ciszterci rendnek a királyi házzal való szoros kapcsolatáról árulkodik Zsigmond királynak az a tévedése, mintha a kerci ciszterci monostor királyi temetkezőhely lett volna. Kercen azonban egyetlen magyar királyt sem temettek el, csupán II. Endrét — Egresen. Egres viszont anyaapátsága volt Kercnek. (114.) Innen a tévedés. A speciális rész végén található anyagból még két adatcsoportra érdemes felhívni a figyelmet. Az egyik a Zirc II. anyagában található lista, amely a rend hitéletben, tudományban kitűnt tagjainak névsorát tartalmazza. A korántsem teljes felsorolásból említsünk meg néhányat: a hitéletben Magdics Gáspárt, a teológiában Mihályfi Ákost és Zemplén Györgyöt, a magyar nyelv- és irodalomtudományban Szvorényi Józsefet és Brisits Frigyest, a rend és Magyarország történetében Békefi Remiget és Horváth Konstantint, a régészetben Marosi Arnoldot és Pataki Vidort. (223—224.) A másik kiemelendő rész a zirci apátságtól függő konventeket, rendházakat és parókiákat tárgyaló fejezet. Itt található a magyar oktatásügyben olyan nagy szerepet játszó ciszterci gimnáziumok és a ciszterci hittudományi főiskola, a Bernardinum története. (226— 233.) A könyv tudományos apparátusa mintaszerűen gazdag és pontos. Mindjárt a bevezetés után részletes jelmagyarázatot és rövidítés-jegyzéket kapunk. Az általános és a részletes tárgyalást gondosan összeállított térképek, ábrák, bibliográfiák kisérik. A mü végén a ciszterci apátságok egy tipikus és 8 hazai apátság konkrét alaprajzát, a rend magyarországi elterjedésének térképét és instruktiv képanyagot találunk. Az adatrengetegben való tájékozódást könnyűvé teszi a tárgy-, hely- és személynévmutató. A könyv kiadása és nyomdai előállítása a Szent István Társulat és a Franklin Nyomda példás együttműködését dicséri. A könyv megbízható és emellett esztétikus közvetítője a benne felhalmozott ismeretanyagnak. Csupán a képek egy részének nyomdatechnikai kiállítása lehetne jobb és a latin szöveg pontosabb. Értelemzavaró sajtóhiba szerencsére nemigen fordul elő, de közönséges betű-, szám- vagy nyelvtani hiba bizony akad. A betű- és számhibára példa lehet Cíteaux 1198 — 1098 helyett (20.) Koprzywrica — Koprzywnica helyett (125.), a latin nyelvtani hibákra: occupato arce (94.), Vesprimiensz diocesis (98.), Summán confessionum (117.), collegium Agriensem (131.), personmi (146.), tempore incerta (157.), suos fratre .vac etc. Hervay L. Ferenc müvét III. Béla király (1172—1196) és a zirci (1182), valamint a bélapátfalvi (bélháromkúti) ciszterci apátság megalapítása (1?32) emlékének szentelte. Bízvást elmondhatjuk: méltó emlékművet állított a nyolcszázados rendnek és egyben saját maga négy évtizedet átívelő fáradságos, minuciózus, de a nagy perspektívát mindig láttató kutatótevékenységének is. Könyvével úgy van az ember, mint a középkori fogadalmi oltárképekkel. Miközben megcsodálja a képen kibomló gyönyörű jelenetet, ugyanakkor fel kell figyelnie a kép alján vagy sarkában szerényen meghúzódó festőre is. akinek ezt a csodát köszönheti. Hervay L. Ferenc müve közös kincse egyházi és világi történetírásunknak. Bellér Béla KO VA LO VSZ KI JÚLIA TELEPÜLÉSÁSATÁSOK TISZAESZLÁR-BASHALMON BRONZKOR, III—IV. ÉS XI—XIII. SZÁZAD FONTES ARCHAEOLOGICI HUNGÁRIÁÉ Akadémiai Kiadó, Budapest 1980. 108 1., 36 tábla, 27 szövegközti rajz, 2 melléklet Középkori falvaink régészeti kutatása a 20-as—30-as években kezdődött Csalog József Tolna megyei. Szabó Kálmán és Papp László Kecskemét környéki ásatásaival. E jobbára egyéni kezdeményezéseket a felszabadulás után a Teleki Pál Néptudományi Intézet, majd a Magyar Nemzeti Múzeum munkaközössége fejlesztette tervszerű munkaprogrammá, amely az Akadémia régészeti tervében is jelentős helyet foglalt el. E
