Századok – 1985
Tanulmányok - Benda Kálmán: Csöbörcsök. Egy tatárországi magyar falu története a 16–18. században IV/895
896 BEND A KÁLMÁN A korabeli följegyzések általában nem etnikum vagy nyelv, hanem vallás szerint különböztetik meg az itt lakókat, katolikusokról, szakadárokról, azaz görögkeletiekről, illetve mohamedánokról beszélnek. Főleg a misszionáriusi jelentések azonban az anyanyelvi, illetve népi hovatartozást is többnyire megemlítik, ez teszi lehetővé a katolikusok és magyarok azonosítását. A tatárországi katolikus, azaz magyar településeket elsőnek az olasz Bernardino Quirini argyesi püspök említi 1599. évi jelentésében.4 Ezt íija: Tudomására jutott, hogy a vászlói5 magyar katolikusok papja, bizonyos Benedek, aki Erdélyből jött, s állítólag nincs is felszentelve, a templomban lutheránus módra nyilvános gyónást tartott, s a misénél és a keresztelésnél nem az előírt szöveget mondja. Ezért maga elé idézte, s a lábán megvasaltatva az egyik szobába zárta. Miután pedig az ügyet kivizsgálta, és bűnös voltáról meggyőződött, Szucsavába akarta szállítattni. Ö azonban az elszállítást megelőző éjszaka kitört a faházból „és a vassal a lábán egy tatárországi városba menekült, ahogy ezt sikerült megtudnom. Ott szolgál e város latinjai közt papként". Reméli, hogy vikáriusa segítségével sikerül a vajdánál kimódolni kiszolgáltatását, amikor is szigorú büntetésben fogja részesíteni.6 Legközelebb Andreas Boguslavich (Boguslavic) Moldvában működő ferences misszionárius említi 1623-ban a budzsáki katolikusokat. Sorra véve a moldvai katolikus gyülekezeteket, jelentése végén az általa csak hallomásból ismert Pruton túli részekről is szót ejt. „A Fekete-tenger vidékén nagy földek terülnek el és számos város található, ezekben azonban kevés katolikus él, így Akkermanban és Babadagon,7 köztük néhány raguzai kereskedő. A lakosság többi része tatárokból és szakadárokból áll, akik nagyon gyűlölik a mi katolikusainkat, igaz, nem kevésbé a mohamedánokat is."8 1624. május 24-én Giovanni Battista Bandini bíboros a római Hitteijesztés Szent Kongregációja előtt a katolikus egyház moldvai helyzetéről tartott beszámolójában, felsorolva a gyülekezeteket, Csöbörcsököt már név szerint megemlíti. siècle. Paris, 1929. Az oszmán uralomra: Hammer-Purgestall: Geschichte der Chane der Krim unter osmanischer Herrschaft. Wien, 1856. 4Argyes, román nevén Argej, Havasalföldén. Az obszerváns ferences szerzetes Quirinit 1591-ben nevezte ki XVI. Gergely pápa argyesi püspökké, de csak 1597-ben érkezett Moldvába; időközben Argyest a tatárok teljesen elpusztították, ezért püspöki székhelyét a moldvai Bákóba (román nevén: Bacau) tette át. 1604 végén a Bákóra támadó tatárok ölték meg. (Életrajza: Chiril Kralevschi: Bernardino Quirini episcop de Arges. Revista Catolica [Bukarest) 1915. 518-532.) 5 Moldvában. (Román neve: Vaslui) 6 Relatione di fra Bernardino Quirinj osservante di Sto Francesco, vescovo Argense nelle provincie di Moldavia et Valachia, intorno le cose del suo vescovato fatta alla Santità di Nostro Signore l'anno 1599. Biblioteca Ambrosiana (Milano) Ms. H 80 INF. (Egykorú másolat). Nagyon hibás kiadása: Documente piiwtere la istoria Românilor. Culese de Eudoxiu de Hurmuzaki. Vol. Ш./l. Bucurejti, 1887, No.102, 545-551.; román fordítása Maria Hóiban (redactor responsabil): Cálítori straini despre farile Romane. T. IV. Bucurejti, 1972. 33-44. - A szövegben használt „latinok" jelenthet olaszokat, de jelenthet katolikust is. 7Babadag: a Duna-deltától délre, Dobrudzsában (Románia). "Relatione della Moldavia di fra Andrea Boguslavich minorum conventuale. 1623.: APF SOCG Vol. 219, Fol. 212-215. Nyomtatásban kiadta: G. Calinescu: Altre notizie sui missionari cattolici nei рае si Romani. (Diplomatarium Italicum. Vol. II. Roma, 1930. 327-328). Román fordítása:
