Századok – 1985

Tanulmányok - Bellér Béla: Az osztrák–magyar viszony és a burgenlandi kérdés (1927–1929) I/42

AZ OSZTRÁK - MAGYAR VISZONY 1927-1929 77 Bár a nemzetiségi iskolarendszer jelleg szerinti megoszlását nem ismerjük, a statisztikai kimutatásból eléggé egyértelműleg kiderül egyrészt az egyházi iskolák túlsúlya, másrészt ezeknek erőteljes nemzetiségi jellege. Az egyházi iskolák a magyar uralom alatt kétségtelenül védték a német és a horvát nemzetiséget. Az uralomváltozás után hasonló szerep jutott nekik magyar és horvát vonatkozásban. Feladatuknak lényegében ebben az időben is eleget tettek. A burgenlandi elemi iskolák összes száma 1926 végén 364 volt. Ezek közül horvát volt a tanítás nyelve 40 iskolában (összesen 4100 tanuló), magyar pedig 10 iskolában (összesen 876 tanuló). Ezenkívül a horvát nyelvet mint tantárgyat 12, a magyart pedig 5 elemi iskolában tanították.9 4 Ha az 1920/21-1 magyar és az 1926-i osztrák statisztikákat összevetjük, úgy tűnik, hogy nemzetiségi iskolaállományukat csupán a horvátok tudták megőrizni, a magyarok nem. hiszen a 21 magyar iskolának csak a fele, 10 iskola maradt meg. A magyar iskolák számánál azonban tekintetbe kell vennünk az uralomváltozás óta bekövetkezett nagy népmozgást, amely a burgenlandi magyarság létszámát 24 867-ről majdnem a felére, 13 979-re apasztotta.9 5 Az iskolalétszám csökkenése tehát követte a lakosság számának csökkenését. Az ausztriai iskolák világi és a burgenlandi iskolák egyházi jellegéből adódó ellentmondásos helyzet felszámolásával az osztrák törvényhozás már többször próbálkozott. A nemzeti tanács évekkel ezelőtt elfi.gadott egy indítványt, amely szerint az osztrák iskolatörvény hatályát Burgenlandra is ki kell terjeszteni, vagyis a tartomány egyházi iskolarendszerét fokozatosan át kell alakítani világivá. A kormányon lévő keresztényszocialisták azonban húzták-halasztották a végrehajtást, úgyhogy az egyházi iskolák továbbra is akadálytalanul működtek. 1929 elején ismét fölvetődött az iskolakérdés. 11 burgenlandi község ugyanis elhatározta, hogy katolikus iskoláit községi iskolákká alakítja át. A tartományi kormányzat megadta hozzájárulását, a burgenlandi apostoli adminisztrátor azonban tiltakozott. Az oktatási miniszter erre érvénytelenítette a döntést, és a közigazgatási bíróság is neki adott igazat a tartományi kormányzattal szemben. Az ügy ezzel ismét bekerült a törvényhozás labirintusába, ahonnan egyhamar nem vergődhetett ki.96 Ezzel Magyarországon is tisztában voltak. Ezért a magyar sajtó higgadtan, minden érzelemkitörés nélkül fogadta az iskolakérdés újabb fölmerülését,9 7 abban a reményben, hogy közeli megoldással nem kell számolni. Az önmérsékletben közrejátszott az is, hogy tudván tudta: a nemzetiségi oktatás Ausztriában nem az egyházi iskolákkal áll vagy bukik. Minden község, ill. iskolaszék maga határozta meg népiskoláiban a tanítás nyelvét. Ez vonatkozott nem csupán a kisebbségi iskolák túlnyomó részét adó egyházi iskolákra, hanem a községi iskolákra is, amennyiben a községek iskolafenntartók voltak. 94 Uo. — Az adatok a Statistisches Handbuch fur die Republik Österreich VIII. k.-éből valók. 95 Uo. Népességi és anyanyelvi statisztika. 96 Die konfessionale Schule in Burgenland. Frankfurter Zeitung 1929. jan. 23. 97 Kiterjesztették Burgenlandra az osztrák népiskolai törvényt. Újság 1929. jan. 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom