Századok – 1985
Tanulmányok - Bellér Béla: Az osztrák–magyar viszony és a burgenlandi kérdés (1927–1929) I/42
78 BELLÉR BÊLA Hogyan érvényesült a valóságban az anyanyelvi oktatáshoz való jog a magyar nemzetiség esetében? Nagyobb akadályok nélkül! A kisszámú burgenlandi magyarság nem jelentett politikai veszélyt Ausztria számára, még ha egy részük Magyarországhoz húzott is. A magyarok ragaszkodtak nyelvükhöz az iskolában, a közéletben egyaránt.9 8 A nyilvános életben való nyelvhasználatot azonban megnehezítette a magyar tisztviselők elmenekülése Burgenlandból és bizonyos helyi túlkapások, mint pl. a magyar nyelvű helység-névtáblák, cégtáblák eltávolítása. A magyar nemzetiségi öntudatot azonban nem érte komolyabb sérelem. A burgenlandi tartományfőnökhelyettes, a korábban Sopronban tevékenykedő Ludwig Leser, aki mint szociáldemokrata engesztelhetetlen ül szemben állt a magyar politikai rendszerrel, maga is nagy tisztelője volt a magyar kultúrának és a magyar népnek. A magyar irodalom, tudomány, művészet alkotásait Ausztriában megbecsülték, ápolták. Rohonc főterén a magyar újságíró még 1928 szeptemberében is változatlanul ott találta azt a magyar feliratú emléket, amelyet a hazafias szellemű rohonciak 1848 májusában Március 15-e tiszteletére emeltek. 1928. március 15-én még magyar nemzeti szalag is került rá anélkül, hogy bármi baj lett volna belőle. A templomokban is csorbítatlanul helyükön álltak a magyar szentek, Szent István, Szent László, Árpádházi Szent Erzsébet szobrai.99 Csupán a tankönyvek magyarságképével volt baj.10 0 Mindent egybevetve, nem volt üres propaganda vagy kongó retorika Lesernek a magyar újságíró által tolmácsolt üzenete: „Ne aggódjanak odaát a magyar kisebbség sorsa fölött, mert százszorta jobb sorsa van itt a magyarságnak Burgenlandban, mint a többi elszakított országrészeken. "10 1 Kormány változás és a Heimwehr 1929. április 3-án nagy meglepetés érte Ausztriát: a Seipel-kormány — teljesen váratlanul — lemondott. A négyhetes alkudozás után az előző kormány pártjai által létrehozott átmeneti kormány vezetője, Ernst (Streer von) Streeruwitz, volt lovaskapitány és gyáros a keresztényszocialistáknak nem a jobbszárnyához tartozott, mint Seipel, hanem a balhoz. így nem a Heimwehrrel, hanem inkább a szociáldemokratákkal kereste az együttműködést. Az új kormány hadügyminisztere azonban változatla-98 J. R Die nationale Minderheiten in Burgenland. Frankfurter Zeitung 1929. okt. 12. — A nemzetiségek kedvező helyzetéről adott képet megerősíti Nagy Iván: i. m. 6. "" N. Sz. Gy.: „Ha nem volna Amerikában kvóta, kivándorolna egész Burgenland." Magyarország 1928. szept. 7. 100 Olay Ferenc: Tallózás egy „burgenlandi" tankönyvben. Magyar Külpolitika 1929. dec. 28,9. — A polémiát a Nagymagyarország vette át, és folytatta még egy fél évig. 101 S. Z.: „Burgenland döntsön új népszavazással hovatartozandóságáról." Pesti Napló 1928. okt. 7. -— Egészen kedvezőtlen képest fest a burgenlandi magyarság helyzetéről — magyar információk alapján — a Corriere délia Sera 1928. márc. 18-i száma. Ismerteti A megszállt Nyugatmagyarországot terrorral germanizálja Ausztria címen a Magyarság 1928. márc. 24-i száma.
