Századok – 1985
Tanulmányok - Gunst Péter: A parasztság jövedelmi viszonyai az 1920–30-as években III/677
744 GLINST PÉTER fehérnemüfélék mellett 2 db fogkefét is vásároltak az év folyamán, sőt ebben a családban egy üveg kölnivizet is találunk a vásárlási jegyzékben. Ez a család borbélyra is rendszeresen költött, ebben az évben 38 P-t.19 8 Hartán a 30-as évek első felében egy 5 tagü, 2 cselédet, egy részesaratót és egy napszámost foglalkoztató, kb. 60 kat. hold földdel bíró gazdagparaszti család évi fogyasztásában 120 kg sót, 48 kg cukrot, 12 kg rizst (zömmel nyilván a hurkakészítéshez), 5 kg pirospaprikát, 60 liter petróleumot, 100 skatulya gyufát és 150 csomag dohányt találunk. Ugyanitt egy 30 holdas négytagú parasztcsalád 25 kg, egy 15 holdas 3 tagú család 5 kg, és egy 6 tagú 4 holdas család csupán 1 kg cukrot vásárolt évente. Egy 4 tagú részesarató család 4 kg, egy hatfős cseléd család 10 kg cukrot vásárolt egész évre.19 9 A felsorolt cikkek olyanok, amelyeket üzletben, pénzért kellett megvásárolni. Ezeken kívül alig találunk olyan árut, amit üzletben vásároltak volna. Az abai 38 kat. holddal rendelkező család kiadásai között van pl. vadászatra 150 P, de nincs könyvvagy újságvásárlás, hogy különféle iparcikkekről ne is beszéljünk. Általában a felsorolt termékek (cukor, só, petróleum, gyufa, dohány) azok, amelyeket csak boltban lehetett vásárolni, ezek, valamint bizonyos ruhafélék és lábbelik azok, amelyek révén a parasztság fogyasztóként a belső piacba bekapcsolódott. De hogy ez a kapcsolat mennyire laza, esetleges, arra utal az az aránylag alacsony összeg, amelyet egy-egy család akár a felsorolt termékekre, akár ruhafélékre költhetett. Hosszabb távon is áttekinthetjük a paraszti fogyasztást. A szám tartás-statisztikai vizsgálatok elemezték ezt is. A dunántúli adatok nyújtják a leghosszabb idősort, ezek tehát távolabbi következtetést is megengednek. 1929—1942 között az egy felnőtt férfira számított magánkiadások (ide soroltak gyakorlatilag minden nem élelmiszerre történő kiadást, tehát nemcsak ruhavásárlást, hanem orvosi kiadást, gyógyszerköltséget, újságot stb. is) a következőképpen alakultak: az 5—10 kat. hold közötti gazdaságokban 137 P, a 10—50 kat. hold közötti gazdaságokban 229 P, az 50—100 kat. hold közötti gazdaságokban 407 P volt a vizsgált évek átlaga.200 Másképpen számolva is kb. hasonló eredményt kapunk. 1934—1938 között a vizsgált paraszti üzemekben az 1 főre jutó magánkiadás 129 P-ről, 198 P-re emelkedett.20 1 A magánkiadások összege egy főre számítva 1929-ben 187 P volt, ez 1932-re 132,1934-re 129 P-re csökken.20 2 A vizsgálatban részt vett gazdaságok átlagos üzemnagysága 29,70—32,46 kat. hold volt.20 3 Lehetőség nyílik a gazdaságok nagysága szerinti csoportosításra is. Ezek szerint a magánkiadások a következőképpen alakultak:20 4 198 Uo. 27. 199 Fél Edit: Harta néprajza. Bp. 19352. 216—217. 200 Kulin Sándor: i. m. 177. 201 Kulin Sándor—Palaky László: i. m. 378. 202 Kulin Sándor: A kisgazdacsaládok megélhetési viszonyai. Magyar Gazdák Szemléje, 1936. 470. 203 Juhos Lajos—Kulin Sándor—Pataky László: i. m. Magyar Gazdák Szemléje, 1940. 378. 204 Juhos Lajos—Kulin Sándor: Tőke és jövedelmi kutatások a dunántúli 100 kat. holdon aluli parasztgazdaságokban az 1929—1935-ig terjedő években. Keszthely, 1937. 72.
