Századok – 1985
Tanulmányok - Gunst Péter: A parasztság jövedelmi viszonyai az 1920–30-as években III/677
PARASZTI JÖVEDELMEK AZ 1920-30-AS ÉVEKBEN 745 családonként egy főre számítva2 0 s 1929/33 1934 1935 1934 1935 5-10 kat. hold között 324,30 119,86 285,25 30,73 69,57 10-20 kat. hold között 468,83 423,67 360,07 108,63 87,82 20-30 kat. hold között 534,05 517,14 630,63 132,60 153,81 30-40 kat. hold között 718,87 422,72 445,87 108,39 108,75 40-50 kat. hold között 825,39 897,11 787,12 230,03 191,98 50-100 kat. hold között 1328,21 622,37 1211,17 159,58 295,41 átlag 627,37 502,07 561,38 128,74 136,92 A fogyasztási cikkek paraszti vásárlása tehát rendkívül csekély volt még a módosabbnak számító rétegek körében is. A gazdasági válság idején nyilván bizonyos élelmicikkek (cukor) és a ruhafélék vásárlásán lehetett takarékoskodni. A ruhafélék és a lábbelik vásárlása valószínűleg több mint harmadával csökkent a válság idején. Hasonló lehetett a helyzet az Alföldön is, Hódmezővásárhelyen és Makón 1935-ben az 5—20 kat. hold közötti gazdaságokban egy főre évi 120,57 P, a 20—30 kat. hold közötti gazdaságokban 108,22 P, 30—40 kat. hold között 152,74 P, 40—50 kat. hold között 147,98 P volt az úgynevezett magánkiadás, s csak az 50—100 kat. hold közötti gazdaságokban ugrott fel 369,36 P-re. De Nagykőrösön már ezekben a családokban is csak 160,37 P volt ugyanebben az évben.206 A mezőgazdasági munkásrétegek köréből már láttunk néhány példát arra, mennyi ruhanemű vásárlására jutott lehetőség. Körükben ez annyira ritk. volt, hogy az országban mindenfelé elterjedt a napszámos feleségek vagy lányok háztartási munkába járása élelemért és használt ruhaneműért. A módosabb gazdák gyerekeinek levetett holmijait viselték, a használt férfi és női ruhanemű falun komoly értéket képviselt. Mindez megmagyarázza azt, hogy a földreform miért volt az egész magyar gazdaság továbbfejlődésének alapkérdése. Ha az ipari fejlődés nem tudta felszívni a mezőgazdasági munkanélküliséget, s ezzel emelni a mezőgazdasági béreket, akkor csak a földosztás, a néhány hold föld juttatása oldhatta volna fel az ördögi kört, s kapcsolhatta volna be a lakosság igen széles rétegeit (gyakorlatilag legalább az egész korabeli népesség 40%-át) a belső piacba, válhatott volna ez a széles tömeg a belső piac szervesebb részévé. A helyzet gyökeresen akkor kezdett változni, amikor a második világháború idején a behívások és az ipari termelés felfuttatása foglalkoztatási alkalmakat teremtett, munkaerőhiányt idézett elő a mezőgazdaságban. Míg 1923-ban 205 Csak az összes vizsgált gazdaság átlagos családlétszámát sikerült megállapítani, ez 1934-ben 3,9, 1935-ben 4,1 fő volt. Juhos Lajos—Kulin Sándor—Pataky László: i. m. 458. 1929/33-ból nem ismerjük a családlétszámot. A szegényebb családok létszáma általában nagyobb volt az átlagosnál, ezért a kevesebb földdel rendelkező családok egy főre számított magánkiadása a számítottnál valamivel kisebb lehetett. Az 1929/33-as összegeket átlagosan 4 fővel osztva, a magánkiadások 81,07—332,05 P között voltak. Az átlag 156,84 P. 206 Reichenbach Béla—Jankó József: i. m. 198.
