Századok – 1985
Tanulmányok - Bellér Béla: Az osztrák–magyar viszony és a burgenlandi kérdés (1927–1929) I/42
68 BELLF.R BÉLA nagyon kínos beszélgetést, hogy „jelenleg nem lehet mást csinálni, mint remélni, hogy a dolog legközelebb jobban fog sikerülni '.''1 Ez a remény éltette a jobboldali osztrák puccs spiritus rectorát. Mussolini ausztriai jobb- (vagy bal-?) kezét, Bethlen István gróf magyar miniszterelnököt is. Bethlen azonban korántsem fogadta olyan beletörődéssel az ausztriai kudarcot, mint Mussolini, ill. külügyminisztere, Grandi. Rendkívül rossz néven vette a Seipelkormánytól, hogy nem állt nyíltan a Heimwehr mellé, és nem játszotta át kezére a hatalmat. Az is kellemetlenül érintette Bethlent, hogy a bécsújhelyi tüntetéssel kapcsolatban ismét felrémlett a magyar beavatkozás veszélye. A Freiheit с. lapban Weiss Sándor még szeptember végén arra figyelmeztetett, hogy az október 7-i tüntetéssel kapcsolatban számolni kell a magyar csapatok burgenlandi bevonulásával. A cikkíró forrását is megnevezte — Steidle személyében.72 A Freiheit jóslata ugyan nem vált be, de ez csak külpolitikailag jelenthetett felmentést a magyar miniszterelnök számára, belpolitikailag nem, ellenkezőleg! A szélsőséges revíziós körök úgy állíthatták be Bethlen újabb tartózkodását, mint Burgenland visszaszerzése harmadik — és talán utolsó — lehetőségének elszalasztását. A Hűségkapu őrei Ebben a helyzetben Bethlennek lépnie kellett. Egy nagyszabású, látványos, de végeredményben semmire sem kötelező demonstrációra volt szüksége, amivel bizonyíthatta az elégedetlenkedő közvélemény előtt a revíziónak való teljes elkötelezettségét. Erre már alig egy héttel a bécsújhelyi elvetélt puccskísérlet után kínálkozott egy kitűnő alkalom: a soproni Hűségkapu és hűségserleg felavatása. A Hűségkapunak nevezett díszes emlékművet az ősi Tűztorony aljában a magyar törvényhozás állíttatta fel a „civitas fidelissimá"-nak, a leghűségesebb városnak az 1921. decemberi népszavazás alkalmából Magyarország iránt tanúsított tántoríthatatlan hűségéért.73 Ezt a szándékot a patetikus hangú felirat is kidomborította: „A koronás Hungária előtt térdreboruló imádattal a magyar és a németajkú nép." A Hűségkapu felavatására október 14-én, vasárnap délben Bethlen miniszterelnök részvételével került sor. Elsőnek Thurner Mihály soproni polgármester beszélt. Sopron dicső múltjára, kiváltképpen az 1921-es népszavazásra visszatekintve kijelentette: ha újabb megpróbáltatások érnék a várost, polgárai saját testükkel fogják megvédeni a Hüségkaput. Ezután beszélt a város díszpolgári oklevelével ebből az alkalomból kitüntetett miniszterelnök. Bevezetőben méltatta Sopron áldozatkész hazafiságát, amellyel 71 Iratok IV. 137. sz. 222. Kerekes: i. m. 31—32. Karsai: i. m. 404. 72 OL К 66 Кüm.sajtóoszt. 1928—1/3—37657. Alth id.ügyvivő jelentése a Freiheit cikkéről. Bécs, 1928. szept. 30. 73 Magyarság 1928. okt. 12, 7.
