Századok – 1985
Tanulmányok - Gunst Péter: A parasztság jövedelmi viszonyai az 1920–30-as években III/677
PARASZTI JÖVEDELMEK AZ 1920-30-AS ÉVEKBEN 725 12,15,1938-ban 11,76,1939-ben 11,66 kat. hold, az Északi Dombos Vidéken 1937-ben 11,97,1938-ban 15,44, ] 939-ben 15,39 kat. hold paraszti föld hozamával volt egyenlő a cselédbér.13 4 Sarródon (Sopron megye) 1935-ben a cselédbéreket 7 kat. hold föld jövedelmével azonosították.13 5 Ezeket a magas értékeket persze az évenkénti termésingadozások magyarázzák, de a mérték mindenképpen elgondolkodtató. Arra is utalnunk kell, hogy ha nem is minden esetben, de a nagybirtokokon dolgozó cselédek körében rendszerint egy családban több kereső is volt, ami növelte a jövedelmeket. S végül a nagybirtokokon dolgozó cselédek kb. 8—10%-a dolgozott kiemelt munkakörben, amit megnövelt bérekkel honoráltak. Az idézett adatok emellett nem vették számításba a különféle termelési prémiumokat sem, ami nem volt ugyan általános, de egy meghatározott körben lényeges jövedelemnövelő tényező volt. A gazdasági cselédség jövedelmi színvonalát jelzi az is, hogy sokszor említik földvásárlásaikat. 1930-ból rendelkezünk egy ezzel kapcsolatos kimutatással.* A jól kezelt uradalmak cselédei rendszerint néhány év után némi földet szerezhettek, „ragaszthattak" maguknak. Maisán pl. 250 cseléd közül mintegy 150-nek volt saját ingatlana. A fiatal házasoknak kezdetben csak egy-két hold földje, a többinek saját háza és földje is volt. A cselédek eme rétege lenézte azokat, akik nem szereztek maguknak földet.13 6 Veres Péter is utalt arra egy cikkében, hogy vannak olyan tanyás cselédek a Tiszántúlon, akik földet, házat is vesznek, ezek a tanya „burzsujai" a többi cselédnek ők adnak tehenet, disznót, baromfit feles tartásba.13 7 Említ olyan bérest, aki 8—10 év alatt házat vett. Általában a kevés számú gyerekkel rendelkező családok, vagy ahol már felnőttek a gyerekek, ott gyűjtenek földre, házra, állatra. A cselédek társadalma tehát legalább annyira megosztott volt, mint az egész parasztság. Végül is mennyi lehetett a gazdasági cselédek egy főre jutó jövedelme? Legalább 5 fős családot figyelembe véve kb. annyi, amennyit az 1. számú táblázat feltüntet, vagyis 205,30 P 1930-ban. Az 1920-as években ennél nominálértékben jóval több, a 30-as évek elején, 1934-ig ez nominálisan ugyan több mint a felére csökkent, használati értékben azonban nagyjából ugyanolyan szinten maradt, mint volt. Az 1930-as évek második felében a cselédjövedelmek újból elérték hozzávetőlegesen a korábbi pénzértéket (kb. 15—20%-kal alacsonyabb pénzérték, de természetesen ennek megfelelően alacsonyabb általános árszínvonal mellett). Kétségtelen, hogy a válság alatt és után az agrárolló kinyílása némileg csökkentette a bérek reálértékét, pontosabban a '3 4 Sarkadi Kesztyűs Lajos: Jövedelmezőségkutatás a tiszántúli és az északi dombosvidéki mezőgazdasági kisüzemekben 1937—1939. Bp. 1942. 49. (Debreceni Háztartási Központ Kiadványai) 135 Élő Dezső: Sarrod monográfiája. Bp. 1937. 142. * Az 1930. évi népszámlálásnál 71 685 saját földtulajdonnal rendelkező gazdasági cselédet írtak össze, a kereső cselédek 32,87%-át.Több mint 20 kat. hold földje volt 58, 5—20 kat. hold között volt földje 1268 cselédnek. 1 5 kat. hold földje 42 705 gazdasági cselédnek volt, 1 kat. holdnál kevesebb föld tulajdonosa volt 27 654 cseléd. (STUD, 1936. jún. 17. sz.) 136 Vincze László: i. m. 342. 131 Veres Péter: A béres és a bére. Magyarország, 1936. jún. 16. sz. 9 Századok 1985/3
