Századok – 1985
Tanulmányok - Gunst Péter: A parasztság jövedelmi viszonyai az 1920–30-as években III/677
PARASZTI JÖVEDELMEK AZ 1920-30-AS ÉVEKBEN 685 Kezdjük azzal, amiről talán a legkevesebbet tudunk, a gazdagparasztság jövedelmével. Meg kell ismételni a már említetteket, annál is inkább, mert ez lényegében az egész birtokos parasztság jövedelmeire vonatkozik. Ezeket ugyanis valóban nagyon kevéssé ismerjük, 1945 utáni történetírásunk néhány kísérlettől eltekintve, amelyek elsősorban a kis- és középparaszti gazdaságok jövedelmeire vonatkoztak, ezt a kérdést nem feszegette, de nemigen érintette az 1920—30-as évek közgazdasági és szociográfiai irodalma sem. Még leginkább ez utóbbiban találunk elszórt utalásokat e réteg jövedelemszintjéről, de ezek az utalások eléggé esetlegesek. A szociográfiai irodalom esetében ez természetes és érthető, hiszen az nem tekintette elsődleges feladatának a legnagyobb jövedelmű paraszti rétegek körülményeinek bemutatását. Ezért maradt meg utalásoknál. Sokkal nagyobb baj azonban, hogy a birtokos parasztság jövedelmei iránti érdeklődés — mint utaltunk rá — az 1930-as évek elején veszi kezdetét, s így az 1920-as évekről gyakorlatilag semmit sem tudunk. Elszórt, visszaemlékezésszerű utalásoktól eltekintve, amelyeket természetesen nem lehet minden további nélkül elfogadni, nincs igazán támpontunk az 1920-as évek birtokos-paraszti, s így gazdagparaszti jövedelmeiről sem. Az 1930-as évektől kezdve fokozatosan javul a helyzet. A paraszti jövedelmek iránti általános érdeklődésből jut valamennyi a birtokos, s ennél is kevesebb, de legalább kiindulópontot nyújtó néhány adalék a gazdagparaszti jövedelmekre vonatkozólag is. Ezek szerint az 1930-as évek közepén, második felében általában azokat tekintették a legmagasabb jövedelmű csoportba tartozóknak, akiknek évente 3000 P-nél nagyobb családi jövedelmük volt. Ezt az alsó határt húzta meg Erdei Ferenc, jelezve, hogy erre a jövedelemre a Duna—Tisza közén is csupán az 50 kat. holdnál több földdel rendelkező családok egyike-másika tehetett szert,21 s mindjárt kiemelte a föld minőségéből adódó különbségeket, amikor arra utalt, hogy például 50 holdból a Kiskunságban nyomorogni lehet, míg Soltvadkerten, ahol erős gyümölcskultúra alakult ki, ekkora föld komoly évi jövedelmet hozott.22 De erre utalt már korai makói társadalomrajzában is, jelezve, hogy az évi 3000 P-n felüli jövedelem biztosítja Makón a polgári életformát, itt azonban már 30 kat. holdnál nagyobb földből realizálni lehetett ezt a jövedelmet, tekintettel Makó gazdálkodásának belterjességére.2 3 Sok ellentmondás jelentkezik a gazdagparaszti rétegek jövedelmeire vonatkozó elszórt adatokban is. Ezek az ellentmondások részben azt tükrözik, hogy az 1930 táján megindult jövedelmezőségi számítások országosan nem voltak egységesek, valamint azt, hogy a különböző leíró jellegű feldolgozások szempontjai nagyon eltérőek. Mégsem lesz haszontalan megismerkedni ezekkel az adatokkal. Mint ismeretes, az 1930-as években az ország mindhárom tájegységére vonatkozóan történtek jövedelmezőségi számítások, mégpedig kimondottan olyanok, amelyek a paraszti gazdaságok 21 Erdei Ferenc: Futóhomok. Bp. 19572 138. 22 Uo. 183. 23 Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza. Makó, 1982. (A Makói Múzeum Füzetei. 27. sz.) 14.
