Századok – 1985
Tanulmányok - Gunst Péter: A parasztság jövedelmi viszonyai az 1920–30-as években III/677
PARASZTI JÖVEDELMEK AZ 1920-30-AS ÉVEKBEN 683 hatását. A mezőgazdasági árak azonban már 1928 óta csökkentek, az agrártermékek világpiacán nem 1929, hanem 1928 jelenti a válság kezdetét. így az 1930—31. évi agrárárak, amelyeknek az alapján történt a jövedelem kiszámítása, már jóval nyomottabbak voltak, mint az ipari árak. Az agrárolló kinyílása tükröződik ezekben az egy főre jutó paraszti jövedelmekben. Más szavakkal: minden valószínűség szerint az 1924—1928 közötti időszakban a paraszti népesség jövedelmei valamivel közelebb lehettek a városi népességéhez, a munkásokéhoz, mint ekkor voltak, s mint ahogyan az 1930-as évek folyamán alakultak, először a gazdasági világválság idején, vagyis nálunk gyakorlatilag 1934—1935-ig, majd a rákövetkező időszakban. A régi árarányok 1938-ig nem álltak helyre, noha a mezőgazdasági árak színvonala valamivel közelebb került az ipari árakéhoz. Jól tükrözi ezt a helyzetet az a számítás, amelyik az 1924/25— 1926/27-es három gazdasági év átlaga alapján számítja ki az egyes nemzetgazdasági ágazatok egy főre jutó jövedelmét. Itt persze nem csupán a parasztság, hanem minden őstermelő jövedelme szerepel, de ez nem akkora hiba, hogy túlságosan torzítaná a paraszti jövedelmek szintjét. E szerint az 1928/29-es gazdasági évben a mezőgazdaság által megtermelt egy főre jutó évi jövedelem 107,1% volt, ha pedig nem a nominálértéket, hanem a reálértéket vesszük alapul, akkor 114,2%. 1930/31-ben a nominálérték már csak 77,2%, a reálérték azonban még 97,2%.17 Ennek alapján vélelmezhetjük úgy, hogy az 1920-as évek második felében sem volt sokkal jobb e téren a helyzet, mint 1930/31-ben. Az agrártermékek áresése egészen 1934-ig tartott, s jelentősen meghaladta az ipari termékek árának csökkenését. Ezt mutatja, hogy az egy főre jutó jövedelem a mezőgazdaságból 1933/34-ben az 1924/25—1926/27-es évek átlagának csupán 47,0%-át tette ki. Ez volt a mélypontja a válságnak, a rákövetkező években az árak emelkedésével nőtt az egy főre jutó paraszti jövedelem is, az 1937/38 és 1938/39. években 71,8, majd 70,9%-ra. Az agrártermékek áremelkedése azonban ezekben az években meghaladta az ipari eredetű termékek árának emelkedését, így a reáljövedelem már 1933/34-ben is csupán 77,4% volt (a legalacsonyabb 1932/33-ban volt 73,3%-kal), s már 1935/36-ban elérte az 1930/31. év színvonalát (97,4%-kal). Az 1936—39 közötti években az egy főre jutó évi mezőgazdasági jövedelem reálértéke megközelítette az 1928/29. évi színvonalat, s minden évben meghaladta a bázisévekét.18 Ilyen perspektívában nézve a dolgot, az 1930—31. év egy főre jutó évi jövedelemszintje a reálértékét tekintve tulajdonképpen az 1920—30-as évek átlagának vehető, míg nominálértékben az 1930-as évek élteljesítménye, s kb. 30%-kal haladta meg az 1924—26-os évek átlaga. Középértékről van tehát szó, aminél az 1920-as években a parasztság jövedelmei némileg magasabbak, az 1930-as években pedig valamivel alacsonyabbak voltak. 1924—28, illetve 1935—38, majd a második világháború időszaka az, ami ezekben az évtizedekben a csúcspontot jelenti (az 1920— 24 közötti infláció irreálissá teszi a számításokat, kétségtelen azonban, hogy különösen 17 Mészáros István: A nemzeti jövedelem fejhányada néhány gazdasági ágban. Agrártudományi Szemle, 1947. 371. 18 Uo.
