Századok – 1985
Tanulmányok - Gunst Péter: A parasztság jövedelmi viszonyai az 1920–30-as években III/677
PARASZTI JÖVEDELMEK AZ 1920-30-AS ÉVEKBEN 681 ingyenes cselédlakás, valamint a tüzelő értékét, s a baromfi-, a tehén- és a sertéstartásból adódó jövedelmet vette figyelembe. így átlagosan egy főre 205,30 P jutott.10 Matolcsy összevonta az 1 kat. holdnál kevesebb földdel rendelkezőket (75068 fő) az 1—10 kat. holdas parasztok óriási tömegével (1 674 889 lélek). A jövedelem kiszámításánál e kategória esetében úgy járt el, hogy az országban szokásos földhaszonbéreket vette alapul (ez 5 kat. holdon alul kat. holdanként 2,3 q búza, 5—10 kat. hold közötti föld esetében kat. holdanként 1,9 q búza, 1 kat. hold szőlőnél pedig 4 q búza volt), s ezt a földhaszonbért egészítette ki az átlagos napszámbérrel, hiszen ez a paraszti réteg, akár megélt törpe-, vagy kisbirtokából, akár nem, nagy részben munkaereje bérbeadásával kereste meg a kiegészítést. Ezt az összeget egészítette még ki a háztulajdonból adódó jövedelemmel és az aprójószág tartásából származó pénzbevételekkel. Az így kiszámított egy főre jutó évi jövedelemből (273,1 P) levonta az adósságterhekből származó kamatokat, így lett a végeredmény egy főre évente 227,2 P.11 A parasztság felső rétegét Matolcsy összevonta a kis és középparaszti népességgel, amikor a 10—100 kat. hold közötti földdel rendelkező népesség (összesen 771 793 lélek) jövedelmét számította ki. 30 kat. holdnak vette e kategória átlagos földtulajdonát. A jövedelem kiszámításánál figyelembe vette a megfelelő földhaszonbérleti díjakat, valamint itt már a gazdasági felszerelésből és a háztulajdonból adódó jövedelmeket is. így egy főre jutó jövedelemként kereken 516,59 P-t kapott, amiből azonban le kellett vonni az e kategóriánál viszonylag tetemes adósságteherből származó fizetési kötelezettségeket. Ezek levonása után 1—1 főre évi 429,6 P jövedelem jutott.1 2 1. láblázat A mezőgazdasági és az ipari népesség néhány rétegének 1 főre jutó jövedelme 1930131-ben1 3 mezőgazdasági munkás 183,4 P gazdasági cseléd 205,3 P 10 kat. holdon aluli kisbirtokos 227,2 P 10—100 kat. hold közötti birtokos 429,6 P bányászati és kohászati munkás 442,5 P ipar, közlekedés segédszemélyzete 396,7 P kisjövedelmű önálló kereskedő és kisiparos 342,0 P napszámos, véderő 200,0 P 10 Uo. 279. Két évvel később 204,63 P-re becsülte. Matolcsy Mátyás: A magyarországi jövedelem.. . 19—20. 11 Matolcsy Mátyás: Jövedelemeloszlás.. . 281. 12 Uo. 282. Két évvel későbbi munkájában e réteg egy főre jutó jövedelmét 431,70 P-re becsülte. Matolcsy Mátyás: A magyarországi jövedelem... 23. 13 Uo. 285. Két évvel később a bányászati és kohászati munkások egy főre jutó jövedelmét 427,30 P-re, a többi ipari és közlekedési munkásét 376,40 P-re, a kisjövedelmű önálló kereskedők és iparosok jövedelmét 319,50 P-re, a napszámosokét pedig 250 P-re becsülte. (Matolcsy Mátyás: A magyarországi jövedelem... 24., 27. és 28.)
