Századok – 1985
Tanulmányok - Schlett István: A szocializmus és a „munkáskérdés” a magyar politikai gondolkodásban az 1850–1880-as években III/608
A „MUNKÁSKÉRDÉS" AZ 1850-1880-AS ÉVEKBEN 639 amikor a tudomány ideológiai szerepe már igen jelentős lett, az egyház sem elégedhetett meg pusztán a teológiával és etikai elmélkedésekkel, hanem tudományos választ is kellett adnia. így vált „közgazdásszá" Aquinói Szt. Tamás, s a már említett Katholikus Világ a szociális kén és megoldására az ő „nemzetgazdászati" tanai alapján vállalkozott.77 1876-ban a Budapesti Növendékpapság Egyházirodalmi Iskolája már egy nagyobb lélegzetű „tudományos" művet fordít le és dolgoz át, K. Reischl müncheni egyetemi tanár Munkáskérdés és szocializmus c. művét.7 8 A háromszázötven oldalas könyv tényleg részletesen foglalkozik problémájával, ír a „munkáskérdés lényegéről és valójáról", a „nemzetgazdászat, kommunizmus és szocializmus elméleteiről" s végül a „gyakorlati óv- és gyógyszerekről". Magát a könyvet — helyszűke miatt — nem ismertethetjük részletesen. De néhány szót mindenképpen megérdemel, hiszen jól jelzi a katolikus egyházon belüli felfogásbeli változásokat, amelyek a Rerum Novarum megalkotása felé vezetnek, s néhány éven belül az egyház hivatalos felfogásává válnak. Itt már az egyház felelősségének kérdése is felvetődik: „Legyünk őszinték. Azon sújtó vád, hogy a szegény néposztály a színleg és aránylag gond és fáradtság nélkül élő egyháziaktól mindinkább elfordul, irántok bizalmatlan — nem terheli csak az egyik oldalt; része van ebben — habár nem közvetlenül — a papságnak is."7 9 Hogy miben? Hát abban, hogy nem vette észre eddig, hogy a szegénység többezer éves történetében egy minőségi változás állott be, hogy a „nyomorúság e tömege" új jelenség. „Ez talány az egyház előtt is ... Újabb időben a sz. atyáknak a munka lényege s becséről alkalmilag kifejezett nézeteit szorgalommal összeállították; tanulmányozták a középkori teológusokat, a skolasztikusokat, kik közt Aquinói sz. Tamás méltán tündöklik első helyen. Ez egyházi tudósok tanai hasznos oktatásokat adnak ugyan a földművelő- és kézművesnek a munkakötelezettségről és a munka áldásáról; vigaszt csepegtetnek a jobbágyok és rabszolgák szívébe; de ezen egyszerű viszonyok s a jelen bonyolódott gazdászati állapotok között oly óriási különbség látszik, mint a házi fonónő s a gőzerő által roppant gyorsasággal forgatott fonógép — mill-jenny — szörnyetege között, mellyel egyetlen munkás ugyanazon idő alatt 400 fonónőnek munkáját végzi." Valljuk meg tehát — folytatja—, hogy oly feladat vár reánk, melyről a „Civitas Dei" lánglelkü szerzője sem bírt sejtelemmel, melyről Dante lángoló képzelme nem alkothatott képet magának.80 Kétségtelen, meglátása helyes, s csak az lehet a meglepő — és ez mutatja az egyház konzervativizmusát a mozdulatlanság értelmében is —, hogy 1876-ban mégis újszerű megállapítása. Jó szeme még azt is észreveteti vele, hogy nemcsak arról van szó, hogy a szegénység száma növekedett, de 77 A szociális kérdés megoldásáról. Katholikus Világ, 1874. okt. 78 Reischl Károly Vilmos: Munkáskérdés és socialismus. Tudományos szakmunkák nyomán átdolgozta a Budapesti Központi Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi iskolája. Bp. 1876. 79 I. m. 7. 80 I. m. 7—8.
