Századok – 1985
Folyóiratszemle - Brandstätter Elisabeth: Tudományos dokumentáció és tájékoztatás a történettudományban II/593
FOLYÓIRATSZEMLE 593 még M. T. Beljavszkij, A. M. Szaharov, A. К. Leontyev, L. V. Milov, V. L. Janyin, A. D. Gorszkij és A. A. Kovalcsenko tolla nyomán. A 18. századi orosz társadalom-, gazdaság- és politikatörténet területén a szerzők L. N. Vdovina, N. B. Golikova, N. V. Razarjonova, M. T. Beljavszkij, I. A. Fedoszov, V. I. Morjakov, D. N. Sanszkij tevékenységét emelik ki. A feudalizmus kori anyagi és szellemi kultúra kimagasló teljesítményeinek feldolgozása pedig elsősorban A. V. Arcihovszkij, A. M. Szaharov, G. G. Gromova, P. P. Jepifanova, M. A. Iljin és В. I. Krasznobajev nevéhez fűződnek. A kapitalizmus kori orosz történelem levéltári forrásainak publikálását M. V. Nyecskina, B. J. Szirojecskovszkij, V. A. Fjodorov, P. A. Zajoncskovszkij, A. A. Levandovszkij végezték el, a korszak külpolitikai törekvéseit pedig Sz. K. Busujev, A. V. Fagyejev, V. A. Georgijeva és I. I. Asztaljev kutatták. Az imperializmus oroszországi sajátosságainak feltárása A. L. Szidorov, V. I. Bovikin és K. N. Tarnovszkij munkássága nyomán bontakozott ki. Az 1917-es forradalom előtti ország gazdasági helyzetét I. D. Kovalcsenko és V. A. Fjodorov elemezték, a februári polgári demokratikus forradalomról pedig J. D. Csermenszkij, V. Ja. Lavericsev, Sz. M. Szigyelnyikov és N. D. Jerofejev közöltek tanulmányokat. A 19—20. századi társadalmi gondolat fejlődésének kutatásában — a tanulmány szerint — V. A. Fjodorov, L. I. Maszonkina, Sz. Sz. Dmitrijev és N. J. Cimbajev értek el kimagasló eredményeket, míg a korszakra vonatkozó historiográfiai szintéziseket N. M. Druzsinyin, L. V. Cserepnyin, M. V. Nyecskina és N. L. Rubinstejn készítették el. Az 1917-et követő évtizedekről, így főként a második világháború történetéről, az ötéves tervek eredményeiről, a gazdaságpolitikáról, az államapparátusról, a fejlett szocialista és kommunista társadalom sajátosságairól B. G. Verhoveny, L I. Mine, Sz. F. Najda, J. N. Gorogyeckij. Sz. I. Blinov, I. M. Volkov, V. Z. Drobizsev és Ju. Sz. Kukuskin jelentettek meg tudományos közleményeket, tankönyveket és más kiadványokat. A szerzők külön fejezetben számolnak be a szovjet historiográfia eredményeiről, kimagasló művelőik (N. L. Rubinstejn, L. V. Cserepnyin. A. M. Pankratova, G. A. Novickij, A. M. Szaharov, A. D. Gorszkij stb.) munkásságáról, továbbá a történeti földrajz (A. N. Malcev, A. V. Muravjov, L. V. Milov), az archeográfia (P. G. Rindzjunszkij), a történeti kronológia (A. V. Muravjov), az ún. történeti bibliográfia (A. N. Malcev) és a levéltári ismeretek tanszéki oktatásának jellemzőiről. A tanulmány utolsó részében a szerzők a Történelmi Karon újabban bevezetett elméleti kurzusokról számolnak be, annak a reményében, hogy ezek még jobban elősegítik a minőségi kutatásfejlesztést, amelyet az SzKP XXVI. kongresszusának szellemében kívánnak megvalósítani. (1sztorija SzSzSzR. 1984/5. 22—48.) V. M. L. BRANDSTÀTTER, ELISABETH TUDOMÁNYOS DOKUMENTÁCIÓ ÉS TÁJÉKOZTATÁS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYBAN A történésznek munkája során komoly mennyiségű irodalmat s forrásokat kell feldolgoznia, s információs anyaga biztosítása és feltárása érdekében segédeszközökre van szüksége. A legutóbbi időkig az információs lehetőségeket csak hagyományos segédeszközök adták. A történész számára releváns adatmennyiség különösen a 19. század óta olyan hatalmas méretben megnövekedett, hogy egyre nehezebbé vált a véletlenszerű vagy ellenőrizetlen forrásválasztás veszélyeinek kiküszöbölése. Hogy a lényegest elkülöníthessük a lényegtelentől, s az egyes adatok forrásértékét megállapíthassuk, mindenekelőtt az információs anyag fölötti jobb áttekintésre van szükségünk. Ezért a történettudomány érdeke is, hogy az eddigieknél intenzívebben foglalkozzék a modern információs technológiával.
