Századok – 1985
Folyóiratszemle - Gorszkij A. D.–Kovalcsenko I. D.–Kukuskin Ju. Sz.–Fedoszov I. A.: Történelemtanítás a Moszkvai Állami Egyetem Történelem Karán (A fakultás létrehozásának 50. évfordulója) II/592
592 FOLYÓI RATSZEM LE VII. kongresszusán G. Dimitrov is pozitív értékelést adott, tekintettel a világgazdasági válságot követő helyzetre, a fasizmus előretörésére és a népfrontpolitika követelményeire. A Belga Munkáspárt ideológiai, politikai megosztottsága miatt azonban a neoszocializmus igéi sem válhattak egységesítő erővé. Az 1894-es ortodox opportunista program, az 1931-es kongresszus határozatai, s H. de Man 1933-ban meghirdetett elvei egyaránt találtak követőket. Hegemón szerepe azonban egyik irányzatnak sem lett. Annak ellenére nem, hogy a neoszocializmus atyja a korporációs elvet is beépítette elképzeléseibe, sőt az internacionalizmus illúziójával szemben a szocializmus nemzeti jellegét is hangoztatta — ismét csak a szubjektív, pszichikai tényezők szerepével érvelve. Az 1930-as évek végén a párton belül átmenetileg nőtt a politikai befolyása. Hozzájárult ehhez kapcsolata Spaakkal, aki 1936-ban külügyminiszter lett, s a párt 1931-es határozatával ellentétben a kollektív biztonság irányvonala helyett a be nem avatkozási politika mellett sorakozott fel. Vandervelde halála után a párt elnöki tisztét is megszerezte H. de Man. Az 1940-es tragédia után azonban helyzete tarthatatlanná vált, s a balszárny kizárta a pártból. Az új helyzetben a neoszocializmus hatástalannak bizonyult. ( Voproszi isztorii. 1983. 11. sz. 59—73. I.) M. A. D. GORSZKU—/. D. KOVALCSENKO—JU. SZ. KUKUSK1N—I. A. FEDOSZOV TÖRTÉNELEMTANÍTÁS A MOSZKVAI ÁLLAMI EGYETEM TÖRTÉNELEM KARÁN (A FAKULTÁS LÉTREHOZÁSÁNAK 50. ÉVFORDULÓJA) A tanulmány 1934. május 16-tól, a Moszkvai Állami Egyetem önálló Történelem Karának létrehozásától napjainkig kíséri nyomon a történelemtanítás helyzetét, mérlegre téve és összegezve az elmúlt 50 év eredményeit. A számvetés ugyanakkor egyúttal a jövő feladatainak meghatározását is jelenti. A tanulmány első része azt a szerepet vázolja fel, amelyet a Történelmi Kar játszott az oktató-nevelő munkában, a tudományos kutatásokban, a hazafias és internacionalista nevelésben, a történeti diszciplínák általános fejlődésében, a szakemberek képzésében, valamint tankönyvek, jegyzetek, útmutatók és módszertani segédanyagok összeállításában. A fakultás négy tanszékén — mutatnak rá a szerzők — az elmúlt öt évtized alatt 12365 szakember fejezte be eredményesen tanulmányait, és csak az 1960-as évek elejétől több mint 1000 kandidátusi-, ill. 100 doktori értekezés megvédésére került sor. Jelenleg a karon 1000 nappali és 600 esti hallgató ismerkedik a történettudomány kérdéseivel, a hazai és az egyetemes fejlődés sajátosságaival. A tanulmány írói részletesen foglalkoznak a kar felállításának körülményeivel, rámutatva V. P. Volgin, B. D. Grekov, F. A. Rotstejn, V. V. Sztruve, J. V. Tarie, A. M. Pankratova, J. M. Koszminszkij, Sz. D. Szkazkin és mások kimagasló szervezői tevékenységére. A fakultás dékánjai között olyan kimagasló historikusok szerepeltek, mint G. Sz. Fridljand, I. D. Udalcov, Sz. D. Szkazkin, A. V. Jefimov, Sz. P. Tolsztov, M. N. Tyihomirov, G. A. Novickij, B. A. Ribakov, A. V. Arcihovszkij. Rajtuk kívül a kar tudományos életét nem kisebb személyiségek fémjelezték, mint N. M. Druzsinyin, M. P. Kim, 1.1. Mine, M. V. Nyecskina, V. В. Truhanovszkij, Ju. V. Bromlej, V. L. Janyin, akik méltó módon képviselték a szovjet történettudományt a legutóbbi világkongresszusokon, nemzetközi konferenciákon. A Feudalizmuskori Tanszék munkatársai — köztük Sz. V. Bahrusin, К. V. Bazilevics, В. B. Kafengauz, V. I. Lebegyev, G. A. Novickij, N. L. Rubinstejn, M. M. Tyihomirov, B. D. Grekov és mások— rendkívül sokat tettek a 11—17. századi források publikálása, a korabeli orosz gazdasági élet, a parasztság helyzete, az osztályharc, a külpolitika, a diplomácia, valamint az anyagi és a szellemi kultúra területének mélyreható vizsgálatával. Kimagasló érdemeket szerzett B. A. Ribakov az orosz fejedelemségek és a Kijevi Rusz vizsgálatával, M. N. Tyihomirov az évkönyvek, L. V. Cserepnyin a korabeli szerződések, egyezmények szövegének kiadásával. A feudalizmus kori orosz történelem témaköréből jelentős monográfiák születtek
