Századok – 1985
Közlemények - Póth Piroska: A koalíciós pártok kultúrpolitikája 1945–1948 között II/498
PÁRTOK KULTÚRPOLITIKÁJA 1945—48 KÖZÖTT 503 E szempontok alapján a tankönyvrevízió során a Köznevelési Tanács Tankönyvi Bizottsága 1945 őszéig 1208 tankönyvet vizsgált felül, változatlanul csupán 194-et, átdolgozott kiadásban is mindössze 344-et engedélyezett, a többit pedig kivonta a forgalomból." Tömegével keilett tehát új s olcsó tankönyveket íratni és forgalomba hozni, ami külön indokolta az állami tankönyvkiadás megszervezését. Erről — többszöri próbálkozás után — a vallás- és közoktatásügyi miniszter 4.340/1947. VKM. számú rendelete intézkedett, kimondva, hogy „Az 1947/48-as iskolai tanévtől kezdődően az egyházi hatóság alatt álló iskolák kivételével valamennyi általános iskolában (népiskolában), polgári iskolában, gimnáziumban, líceumban, tanítóképző intézetben, óvónőképző intézetben és gyógyítva nevelő iskolában csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter kiadásában megjelent tankönyvet szabad használni."12 Az egyházi iskolákban használt tankönyvek problémáját — miután az erre irányuló kísérletek zátonyra futottak — az iskolák államosítása oldotta meg. Ez utóbbira 1948. június 16-án került sor, s keresztülvitele szintén szorosan kötődött az egységes iskola elvéhez, az általános iskola kiépítésére irányuló erőfeszítésekhez. Mint köztudomású, Magyarországon a különböző vallásfelekezetek — mindenek előtt a katolikus, kisebb részben a református egyház — mind ez ideig sikerrel védelmezték a közoktatás rendszerében kiépített pozícióikat, nagyobb szerepet játszották abban, mint maga az állam. Még az államosítás előtti, 1947/48-as tanévben is az alapfokú iskolák több mint 62%-a, a középfokúak több mint 55%-a volt a különböző vallásfelekezetek kezében.13 Az is köztudomású, hogy az általános iskola megszervezését elrendelő nevezetes 6650-es rendelet is érintetlenül hagyta az egyházak iskolafenntartási jogát, jóllehet a földreform s az államosítások következtében ezek működtetése is nagyrészt az állami költségvetés terhére történt. Ennek célja nyilvánvalóan az volt, hogy a nagy társadalmi-politikai befolyással bíró egyházak ne sodródjanak az új rendszer ellenzékének táborába akkor, amikor mind az újjáépítés, mind az ország bizonytalan nemzetközi helyzete az erők összefogását tette szükségessé. Az általános iskola fokozatos kiépítésével párhuzamosan azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a felekezeti különállás milyen nagy mértékben hátráltatja e folyamatot. Nem arról van szó, mintha a különböző egyházak nem tettek volna nagyon is számottevő lépéseket afelé, hogy a maguk fennhatósága alá tartozó népiskolákat általános iskolákká fejlesszék. Lehet, hogy nem lelkesedtek, de a rendelet előírásait tudomásul vették, s megtették a szükséges lépéseket, aminek következtében az 1947/48-as tanévben már az egyházi iskolák java része is általános iskolaként működött.14 A probléma elsősorban a kis települések 12 3 tanítós töredék-iskoláit érintette, amelyeket éppen a felekezeti különállás, az egyes vallásfelekezetek 11 Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról. 208. 12 A vallás- és közoktatásügyi miniszter 4.340/1947. V.K.M. számú rendelete az iskolai tankönyvek használatáról. Magyar Közlöny. Rendeletek Tára. 1947/III. 1631. 13 Dr. Horváth Márton i. m. 148. 14 Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról. 779.
