Századok – 1985
Közlemények - Póth Piroska: A koalíciós pártok kultúrpolitikája 1945–1948 között II/498
KÖZLEMÉNYEK Póth Piroska A KOALÍCIÓS PÁRTOK KULTÚRPOLITIKÁJA 1945—1948 KÖZÖTT Az 1945-48 között kormányzó koalíciós pártok kultúrpolitikai programjai elsősorban az egyes pártok társadalmi-politikai törekvéseihez igazodtak, s ily módon mind céljaik, mind eszközeik tekintetében számos ponton természetszerűen különböztek egymástól, mégis volt köztük néhány olyan jelentős érintkezési pont, amelyek egymást erősítve formálták jellegzetessé a korszak kultúrpolitikájának arculatát. Jelen dolgozat arra tesz kísérletet, hogy ezeket az egymást kölcsönösen erősítő tényezőket, törekvéseket számba vegye. Az első és alapvető érintkezési pontot a társadalmi-politikai struktúrában végbement fordulatnak megfelelően — az jelentette, hogy a korábbi korszakok középosztálycentrikus beállítottságával szemben most valamennyi párt a legalsó társadalmi rétegeket, a munkásságot és a parasztságot kívánta a művelődéspolitika tengelyébe állítani. „Az hiszem — fogalmazta meg Keresztury Dezső, a korszak egyik kultuszminisztere с törekvések lényegét —, abban a magyar szellemi élet képviselőinek egyet kell érteniök a magyar demokrácia politikai vezetőivel, hogy a jövendő Magyarország életének három rétege: a parasztság, a munkásság és az értelmiség körül mint kikristályosodási gócok körül kell természetszerűleg elhelyezkednie (...) ennek meglévő erőiből kell kiindulnia s ennek megvalósulását kell szolgálnia művelődéspolitikánknak."1 Ebből az alapállásból logikusan következett, hogy a közoktatás kérdése, az iskolareform ügye mindvégig centrális problémája volt a korszak kultúrpolitikájának, s a reform alapelveit illetően többé-kevésbé szintén egységesnek mondható a pártok állásfoglalása. Abban tudniillik, hogy olyan közoktatási rendszer alapjait kell lerakni, amely egyszerre biztosítja mindenki számára az ugyanazon korszerű alapműveltség megszerzését, jól szolgálja a tehetségek kiválasztásának ügyét, s ezáltal a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésének hatásos eszközévé válik. Az egyes konkrét megoldási javaslatok első pillantásra persze nagyon különböznek egymástól. Az M KP külön, önálló közoktatáspolitikai tervet nem hozott nyilvánosságra, a Parasztpárttal együtt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban kidolgozott, utóbb elfogadott, nyolcosztályos általános iskolára épülő közoktatási rendszer tervét ' Keresztury Dezső: Művelődéspolitikánk feladatai. In Keresztury Dezső: Helyünk a világban. Bp., Káldor György könyvkiadóvállalat, 1946. 180.
