Századok – 1985
Közlemények - Póth Piroska: A koalíciós pártok kultúrpolitikája 1945–1948 között II/498
PÁRTOK KULTÚRPOLITIKÁJA 1945—48 KÖZÖTT 499 támogatta, amelyet egyébként kommunista és parasztpárti szakemberek öntöttek formába.2 A kisgazdapárt hivatalosan elfogadott tervezete — amelyek 1943 45 között dolgozott ki Baróti Dezső, Tolnai Gábor, Radnóti Miklós és Nóvák Károly közreműködésével Ortutay Gyula — egy olyan általános, a 18. életév betöltéséig kötelező, a szakmákra történő képzés előtt egységes, minden iskolafajtában ingyenes közoktatás megszervezését tűzte ki célul, amelyben minden nevelői tevékenység felelős, különleges autonómiára egyetlen fokon sem tarthat igényt, s amelyben a nevelői munka a társadalom egyik legfontosabb szociális tevékenységének ismertetik el. E tervezet szerint a tanulók egységes képzése a 14. életév betöltéséig kell hogy tartson. A 4-6 éves korúak kisdedóvóját követné a 6-10 évesek egységes, elemi fokú oktatása, erre épülne a 10-14 évesek „egységes" vagy „általános" középiskolája, szervezetileg elkülönülve az elemi iskolától. Ez utóbbin alapulva a 18 éves korig tartó, még változatlanul kötelező gimnáziumok és különféle szakiskolák rendszere, s végül ezekre épülne a főiskolák és egyetemek hálózata. A szervezeti reformokon túl, a nevelés egységét biztosítandó, az oktatás kizárólag az állam által központilag megszabott elvek szerint történhetik, s ebben a tekintetben sem a magán-, sem a felekezeti iskolák semmiféle autonóm igénnyel fel nem léphetnek.3 A kisgazdapárt iskolareform-tervezete tehát nem alapelveiben, csupán mértékeiben különbözött az MKPésaz NPP által támogatott tervezettől (amennyiben utóbbiak egyelőre csak a 14. életév betöltéséig tartó kötelező oktatás megvalósítását tartották elérhetőnek), továbbá abban, hogy az FKGP tervezete szerint a 4-4 osztályos elemi iskola, illetve általános középiskola egymástól szervezetileg elkülönülve működnék. Ezt lehet szerencsés vagy kevésbé szerencsés megoldásnak tartani, de lényegbe vágó különbségnek nem nagyon. Ugyanezt mondhatjuk el arról a tervezetről is, amit Németh László dolgozott ki 1945 őszén Hódmezővásárhelyen, s adott ki a Nemzeti Parasztpárt kiadója, a Sarló. Németh László tervezete is egy közös, az egész társadalom számára azonos müveltségalap megteremtését célozta, ő is egy egységes, de 6 + 3 éves elemire, 6 éves középiskolára és ugyancsak 6 éves főiskolai-egyetemi képzésre épülő közoktatási rendszer tervezetét vázolta fel. A hatosztályos elemire—-amely elképzelései szerint 3 3 esztendős, alsó, illetve felső tagozatból állna — javasolta alapozni egyrészt a 3 évfolyamos (a középiskolákban tovább nem tanulók számára kötelezővé teendő) mezőgazdasági és ipari elemik hálózatát, másrészt a négyféle típusú („értelmiségi", ipari, mezőgazdasági és adminisztratív-hivatalnoki), 6 éves középiskolák rendszerét. Utóbbiakra épülne a szintén 6 éves képzést nyújtó egyetemek és főiskolák hálózata, amelynek valamennyi karán háromféle (elméleti, gyakorlati és tanári) képesítés lenne megszerezhető. 2 Dr. Horváth Márton: A népi demokrácia közoktatási rendszere (1945-1948) Bp., Tankönyvkiadó, 1975. 83. 3 Ortutay Gyula: Új magyar köznevelés. In Ortutay Gyula: Művelődés és politika. Bp., Hungária Könyvkiadó, 1949. 27., 29-42.
