Századok – 1985
Tanulmányok - Izsák Lajos: A katolikus egyház társadalompolitikai tevékenysége Magyarországon (1945–1956) II/423
434 IZSÁK LAJOS további üzemeltetését és a tanoncotthon által biztosított egyházi hitoktatás tiszteletben tartását".2 9 Aktívan bekapcsolódott a KIOE a választási agitációba is. „Munkásifjúságunknak magyar kenyér kell és keresztény nevelés — hirdették —, amihez a kedvező feltételeket csak a tiszta demokrácia felé való haladás teremti meg."3 0 A katolikus püspöki kar 1945 végén rendelkezett a Katolikus Szülők Szövetségének a felállításáról, amit az Actio Catholica keretében, az egyházközségekre épülve szerveztek meg 1946—47 folyamán. A szövetség feladata a kötelező iskolai hitoktatás és a felekezeti iskolák státuszának a védelme lett. A szövetség 1946 májusi nagygyűlésén Mindszenty kiadta a jelszót, hogy a gyermek nevelése elsődlegesen a szülő joga, abba az állam nem szólhat bele, a család joga pedig, hogy az egyházzal ossza meg a nevelést.31 Az újjászerveződő katolikus szervezetek, mozgalmak közül a legjelentősebb a KALOT volt. A felszabadulás után programját abban jelölte meg, hogy „mint katolikus mozgalom, igenis lándzsát tör a kereszténydemokrácia minél tökéletesebb megvalósítása mellett, mert társadalmi célkitűzéseit abban látja legjobban megvalósíthatónak .. . igyekszik minél erőteljesebben olyan világnézeti, kulturális, szociális és gazdasági nevelésben részesíteni tagjait, hogy azok pontosan meg tudják ítélni, melyik politikai irányzat felel meg legjobban életfelfogásuknak és érdekeiknek".3 2 Vezetői közül többen is bábáskodtak 1944—45 fordulóján a KDNP indulásánál, az őszi választásokon pedig a kisgazdapárt érdekében fejtettek ki komoly agitációt. A KALOT jezsuita vezetői 1945 után ellenezték Mindszenty intranzigenciáját, vele szemben a Vatikánban kerestek politikájukhoz támogatást. Ugyanakkor megpróbáltak megfelelő kapcsolatot kialakítani a demokratikus ifjúsági szervezetekkel is. A KALOT egyik vezetője, Nagy Töhötöm páter 1946 nyarán hosszabb levélben fejtette ki Mindszenty előtt a jövőt illető politikai elképzelésüket. Ebben a KALOT és a Mindszenty-vonal szembenállását a következőkben foglalta össze: modus vivendi, békés egymás mellett élés a külpolitikában, modus vivendi és együttműködés a belső demokratikus és szociális építésben — szemben a harmadik világháború várásával, a belső polgárháborús szituáció teremtésével és a hatalom kérdésének felvetésével. A döntés kierőszakolásával szemben a tartós egymás mellett élés hívei, az egyházi nagybirtok visszaszerzésével szemben a demokratikus földreform megvédői; a konzervativizmussal szemben a szociális reformok követői és végül a Habsburg-29 A Szív. 1945. június 30. 30 Új Ember, 1945. szeptember 9. 31 Gergely Jenő: i. m. 252. 32 Indul a KALOT. Eligazítás az új helyzetben 1945. Kiadja: Ugrin József 5. Lásd még: Hegyi Béla: KALOT avagy egy kísérlet tanulságai. Vigília 1983. 6. sz. 409 415. és Nagy Kázmér: Kinek kellett a KALOT? Uo. 43(V 435.
