Századok – 1985
Tanulmányok - Balogh Sándor: Népi demokratikus örökségünk (Parlamentáris és közvetlen demokrácia Magyarországon 1944–1948) II/385
NÉPI DEMOKRATIKUS ÖRÖKSÉGÜNK 411 különbségeket,5 5 közelebbről felszámolta a „bevett" egyházak, köztük a katolikus egyház által is addig élvezett előnyöket, aminek logikus következményeként nálunk is megszűnt az egyházi adók kényszerjellege. Ez kétségtelenül döntő lépést jelentett a vallásszabadság irányában. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1948. május 15-i sajtókonferenciáján jelentette be az iskolák államosítását. A kormány államosítási tervét a legtöbb egyház megértéssel fogadta, vagy legalábbis tudomásul vette.5 6 így 1948 tavaszán a kormánynak a református, az evangélikus és a többi kisebb egyházzal, amelyek sok nyilvános iskolát megtarthattak, lényegében sikerült megegyezésre jutnia az államosítás ügyében. Ezzel szemben a katolikus klérus — élén Mindszenty József hercegprímással — állásvesztéssel, kiközösítéssel stb. fenyegette meg azokat az egyháziakat és világiakat, akik az egyházi iskolák államosítása mellett nyilatkoznak.5 7 A Katolikus Szülők Vallásos Szövetsége ezúttal is5 8 nyomban tiltakozott az államosítás ellen, sőt tömegakciókat is próbált kezdeményezni. Ugyanezt a célt szolgálták a bíborcs által kibocsátott és a templomokban felolvasott pásztorlevelek, továbbá különböző felhívások és az aláírásgyűjtő kampány is. A klérus és a polgári jobboldali, illetőleg legitimista körök ilyen tevékenysége kétségtelenül nem csekély hatással volt elsősorban a politikailag elmaradottabb, vallásos falusi lakosság körében. Helyenként zavargásokra, sőt tragikus kimenetelű összecsapásra (Pócspetri) is sor került. A klérusnak azonban most már nem sikerült jelentősebb méretű tiltakozó tömegmozgalmat kibontakoztatnia, mert e kérdésben nemcsak a többi egyháztól szigetelődött el, hanem jórészt a katolikus hívőktől is. Az államosításról szóló törvényjavaslat ugyanis változatlanul hagyta a kötelező iskolai vallásoktatást, és egyáltalán nem érintette azokat az intézményeket, ahol az egyházak vallásos tevékenysége és a papi utánpótlás biztosítása folyt. Az országgyűlés 1948. június 16-án — néhány nappal a két munkáspárt egyesülési kongresszusa után5 9 — fogadta el az államosításról szóló törvényjavaslatot.6 0 A 55 1947:XXXIII. tc. a bevett és az elismert vallásfelekezetek között az elismert vallásfelekezetek hátrányára fennálló különbségek megszüntetéséről. 56 A Szabad Egyházak Tanácsa már 1945 tavaszán állást foglalt az állam és az egyház elválasztásáért. 57 A katolikus egyházi főhatóság a mintegy 5000 szerzetes tanárnak, tanítónak, óvónőnek stb. megtiltotta az állami iskolában való tanítást. 58 1947. márciusában—áprilisában a Mindszenty József hercegprímás által kezdeményezett tiltakozó mozgalmat a fakultatív vallásoktatás bevezetése ellen döntően a Katolikus Szülők Vallásos Szövetsége szervezte. 54 Az MKP és az SZDP egyesülési kongresszusa 1948. június 12—14 között volt. A két munkáspárt képviselői ez alkalommal már az MDP parlamenti frakciójának a tagjaiként vettek részt a törvényhozásban. 60 1948:XXXIII. tc. a nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonbavétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyában.
