Századok – 1985
Tanulmányok - Balogh Sándor: Népi demokratikus örökségünk (Parlamentáris és közvetlen demokrácia Magyarországon 1944–1948) II/385
NÉPI DEMOKRATIKUS ÖRÖKSÉGÜNK 399 követően választotta meg a végleges bizottságok tagjait.2 7 A nemzetgyűlés 18 bizottságot alakított, amelyeknek együttesen 377 tagjuk volt. Ebből 180 helyet az FKGP, 75-öt az SZDP, 73-at az M KP, 31 -et az NPP, 3-at a PDP, 2-öt a DNP tagjai és 13-at a pártonkívüliek töltöttek be. Az FKGP és a baloldali pártok 13 bizottságban azonos létszámú tagsággal rendelkeztek, 2 bizottságban az FKGP és 3 bizottságban pedig a baloldali pártok voltak többségben. Ezeket az arányokat azonban a legtöbb esetben a többi pártok, vagy a pártonkívüliek részvétele módosította. A PDP és a DNP bizottsági tagjai ugyanis általában a kisgazdapárti képviselőkkel szavaztak, illetőleg hozzájuk közel álló álláspontot foglaltak el a törvényjavaslatokkal kapcsolatban. Más volt a helyzet a pártonkívüliekkel, akik közül egyesek szinte mindig az FKGP-t, mások viszont a baloldali pártokat támogatták. Ennek alapján az alkotmányjogi és közjogi, a földmüvelésügyi, a gazdasági, a honvédelmi, az igazságügyi, a kérvényügyi, a közoktatásügyi, a külügyi és a mentelmi bizottságban a kisgazdapárt, a könyvtári és múzeumi, a közgazdasági és közlekedésügyi, a közigazgatási, a pénzügyi, a társadalompolitikai, a naplóbíráló, a számvizsgáló és zárszámvizsgáló bizottságban viszont a baloldali pártok számolhattak közös fellépésük esetén többséggel. Ugyanakkor a nemzetgyűlés 36 tagú Politikai Bizottságában teljesen kiegyenlítődtek az erőviszonyok azzal, hogy a baloldali pártok 17 tagját a pártonkívüli Bölöni György, az FKGP 16 tagját pedig Szent-iványi Sándor és a pártonkívüli Moór Gyula támogatta a vitában, illetőleg a szavazásnál. A nemzetgyűlés bizottságai megalakulásuk után általában igen tevékenyen közreműködtek a különböző törvényjavaslatok — és előterjesztések előkészítésében. A bizottsági üléseken gyakran élesebb vitákra és összeütközésekre került sor, mint a nemzetgyűlés plénumán. A törvényjavaslatok sorsát azonban végül is nem ők döntötték el, hanem a koalíciós pártok vezetőinek értekezlete, amelyre annál is inkább szükség volt, mert elsősorban a kisgazdapárti bizottsági tagok nem ritkán függetlenítették magukat mind az előzetes koalíciós megállapodásoktól, mind pártvezetőségük elképzeléseitől, illetőleg állásfoglalásától is. A nemzetgyűlés bizottságai közül kiemelkedett a Politikai Bizottság szerepe és jelentősége. A Politikai Bizottság hatáskörébe tartozott változatlanul az egyes fontos politikai döntések előkészítése. De ez a testület határozott kétharmad szótöbbséggel a miniszterelnök kinevezéséről és felmentéséről, valamint szótöbbséggel állást foglalt a miniszterek kinevezése ügyében a miniszterelnök javaslatára. Ezen túlmenően a Politikai Bizottság lényegében 1947 tavaszáig folyamatosan tárgyalta a földosztás végrehajtásával összefüggő mentesítéseket, a 300 kat. hold föld meghagyásával és odaítélésével kapcsolatos ügyeket. Hasonlóan a Politikai Bizottság hagyta jóvá 1945. december 20-án az 1945. évi magyar—szovjet gazdasági szerződéseket is. Az 1945. november 4-i választások után a nemzetgyűlés a politikai küzdelmek egyik legfontosabb, legnyíltabb színtere volt Magyarországon. A népi demokratikus vívmányok a nemzetgyűlésben is tárgyalásra kerültek, törvényalkotásokban öltöttek " Uo. 242. és 383—386. 2 S/á/Jilok X5 i
