Századok – 1985
Tanulmányok - Balogh Sándor: Népi demokratikus örökségünk (Parlamentáris és közvetlen demokrácia Magyarországon 1944–1948) II/385
388 BALOGH SÁNDOR 1. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága 1944. december 14-én alakult meg Debrecenben. Elnöke Vásáry István kisgazdapárti politikus, Debrecen polgármestere lett. A 17 tagú Előkészítő Bizottságban Dálnoki Miklós Béla és Vörös János vezérezredesek, Gerő Ernő és Nagy Imre, vagyis az átállt tábornokok és a moszkvai kommunista emigráció vezetői mellett — debreceni, szegedi, békéscsabai, hódmezővásárhelyi és makói antifasiszta személyiségek, ellenzéki és demokratikus felfogásukról ismert közéleti emberek vetlek részt. Az Előkészítő Bizotlságban az M К P-t 5, az SZDP-t és az FKGP-l 3—3, az NPP-t és a PDP-t 1—1, a pártonkivülieket pedig 4 tag képviselte. Ez utóbbiak között foglalt helyet az oktróbista Juhász Nagy Sándor, volt igazságügyminiszter és Révész Imre református püspök is. Az Előkészítő Bizottság a felszabadult országrész 38 városában és községében tervezett parlamenti választásokat, amelyeken 212 képviselő juthatott mandátumhoz. Az egyes helységekben megválasztható képviselők számát és az egyes pártok részesedését szintén előzetesen szabták meg. A választási gyűlések megszervezését az Előkészítő Bizottság a helyi nemzeti bizottságokra bízta, de számolt a szakszervezetek, az önkormányzatok, az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szervezetek, a kulturális és egyéb egyesületek közreműködésével is. Az Előkészítő Bizottság egyhangúlag fogadta el a magyar néphez intézendő kiáltvány szövegét, amelyben világosan megjelölte a választások célját, illetőleg az új törvényhozás legidőszerűbb feladatait: Л/ Ideiglenes Nemzetgyűlés kifejezésre fogja juttatni a magyar nép akaratát: összefogni párt és társadalmi különbség nélkül a német rablók kiűzésére, az országnak a romokból való feltámasztására, erős, független, demokratikus Magyarország megteremtésére."4 A választási gyűlések 1944. december 15—20 között zajlottak le. A megyeszékhelyek és a városok (Szeged, Debrecen, Pécs, Miskolc, Kecskemét, Szolnok, Eger, Nyíregyháza, Gyula, Békéscsaba, Makó, Szentes stb.) mellett több községben (Mátészalka, Vásárosnamény, Kiskundorozsma, Hosszúpályi, Kaba, Nagyléta, Pocsaj, Mikepércs, Derecske, Sarkad, Kornádi, Báránd, Biharnagybajom és Füzesgyarmat) is rendeztek választási gyűléseket. A tervezett 38 településsel szemben azonban, végül is közel 50 helységben választották meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselőit. A gyűléseket — a körülményektől függően — vagy a szabadban, vagy a települések legnagyobb befogadóképességű helyiségeiben (középületek és szállodák nagytermei) tartották meg.5 A képviselőjelöltek és a gyűlések szónokai az Előkészítő 4 Uo. 369. 5 A választási kampány lefolyását jól érzékelteti a debreceni „Krónikás Könyv", amely a miskolci és az egri eseményekről számol be: „Zsedényi Béla elmondja, hogy december tizenhatodikán váratlanul Miskolcra érkeztek Juhász Géza és Fekete Mihály, akik közölték, hogy Debrecenben Ideiglenes Nemzetgyűlés ül össze, amelyre Miskolc tizenkét képviselőt küld. A miskolci Nemzeti Bizottság még aznap megválasztotta az elektorokat, másnap megalakult a Függetlenségi Front miskolci választmánya, amely az elektorok javaslata alapján megejtette a választásokat, délután három órakor a Korona nagytermében
