Századok – 1985
Közlemények - Balázs Sándor: Jászi Oszkár és a „Revista Vremii” V/VI 1195
JÁSZI OSZKÁR ÉS A „REVISTA VREMII" 1227 összefogás hívei csak akkor bízhatnak munkálkodásuk sikerében, ha eszméik messze szétáradnának, s az a bizonyos Jászi remélte széles körű közvélemény valóban melléjük állna. Ez, sajnos, nem történt meg. Az RV-ben megjelent utolsó írás, amely még mindig kitart a Jászival rokon elképzelések mellett A. Corteanué.3 5 Ebben a tanulmányban már más hatások is > elvegyülnek, a Csehszlovákiából megszólaló Masaryk és Benes kerül Jászi neve mellé mint a közép- és délkelet-európai új viszonyrendszer kiformálását hasonlóképpen sugalmazó politikusoké. A szerzőnek azonban a Jászi iránti vonzalma ezzel a többirányú hatásbefogadással egyáltalán nem csökkent. Továbbra is becsüli benne, hogy mert az akkori magyar reakciós politikai vezetés ellenfele lenni, tiszteli benne irredentizmus-ellenességét, haladó demokratikus kiállását, még ha ez hazájában árulásnak minősül is. Corteanu kinyilvánítja, hogy Jászinak tökéletesen igaza van, amikor megállapította: Versailles-jal véget ért a „magyar imperializmus", s jó, ha a magyarországi vezető körök tudomásul veszik: ezentúl csak számarányuknak, s az ország súlyának megfelelően játszhatnak szerepet a politikában. Ez talán ráébreszti őket arra, hogy egyenlőségi alapon egy dunai összefogásban keressék helyüket. Masaryk inkább társadalomfilozófiai fogantatású eszmefuttatása „az egész emberiségre" — tehát az embermivoltunkban megmutatkozó közös minőségre — hivatkozott, elvont elvárásokat hangoztatott (ilyeneket, mint „az ember számára nem létezhet más program, mint az ember javára lenni"), Benesnél viszont kézzelfogható formát öltött az eszme, s pontokba foglalt elvárásai akár akciótervként is fölfoghatók voltak. S ezek a pontok — hadd soroljuk föl őket —jól beleillettek Jászi tervezetébe is: 1. Bensőséges kapcsolatot teremteni a kis győztes közép-európai államok között a Habsburg restauráció lehetőségét kiküszöbölve. 2. Baráti kapcsolatok olyan országokkal, amelyekkel egyelőre még nincsenek ilyenek (itt nyilván Szovjetoroszországra is gondolt). 3. Baráti egyezmények a szomszédos államokkal. 4. Szövetségi kapcsolat a nagyhatalmak felé. Benes ezen az úton egy baráti egyezménylánc lehetőségét vetíti előre kontinentális méretekben. Corteanu üdvözli a Jásziével jól összeegyeztethető Benes-tervet, de megszólal benne a reálpolitikus: biztosíték-e a megvalósuláshoz az, hogy mindez kizárólag a hitre épül, arra a meggyőződésre támaszkodik, hogy az igazságosság és kölcsönös tisztelet eszméjének győznie kell. Az is kételyeket ébreszt benne, hogy bár súlyos politikai funkciókat betöltő személyiségek szólaltak meg, hiányzik a cseheknél is a megvalósításhoz szükséges tényleges erő, inkább csak az építő prágai légkör előkészítése folyik. A Jászi—Masaryk—Benes eszmefuttatásból jól kihámozza azt, ami még nem valósítható meg. s azt, ami már realizálható, vagyis a távlati és közvetlen célt. A közeli cél egyelőre az egységteremtést alapozó egymáshoz közeledés. Érdemes parafrazálni ezt a bizonyos közelebbi feladatot: mivel a gazdasági élet szükségletei, a kultúra, a tudományok előrehaladtak, a távolságok rendkívül lecsökkentek, a kommunikációs 15 A. Corteanu: Confédéral Dunäreanä. [A Dunai konföderáció.] RV 1924. ápr. 2. 5. sz. 5—8.
