Századok – 1985
Tanulmányok - Somogyi Éva: A közös minisztertanács működése (1896–1907) V/VI 1105
A KÖZÖS MINISZTERTANÁCS ( 1896— 1907) 1131 diplomáciai tárgyalásainak azonban csak katonai vonatkozásairól tudósította a vezérkari főnököt és a hadügyminisztert.11 4 Nyilvánvaló, hogy a két miniszterelnök sem csak annyit tudott a Monarchia külpolitikájáról, amit a közös minisztertanácson elmondtak nekik. Voltak az információnak más módjai is, amire a közös külügyminiszter a minisztertanácson is hivatkozott.11 5 Aehrenthal valószínűleg tudatosan törekedett arra, hogy a külpolitika menetéről, amennyire csak lehetséges, időről időre tájékoztatót adjon.11 6 A két ország kormányának egyetértésével alakították a Monarchia külügyeit? — A mindenkori miniszterelnökök felelősséget vállaltak és vállalhattak a külpolitikából azért, amit a külügyminiszter minisztertanácsi és delegációs expozéjában a kormány vagy a teljes nyilvánosság elé tárt. A miniszterelnökök kifejezhették egyetértésüket akár úgy, hogy ezt formálisan deklarálták a minisztertanácson, akár úgy, hogy csupán a gyakorlatban támogatták a külpolitikát azzal, hogy a képviselőtestületektől a közös költségvetés jóváhagyását kérték. Ilyen értelemben a két miniszterelnökkel egyetértésben intézték a Monarchia külügyeit. De a külpolitika iránya kialakításának fóruma a közös minisztertanács — legalábbis a mi korszakunkban — bizonyosan nem volt. III. A közös költségvetés a minisztertanács előtt A közös minisztertanács elsődleges feladata a közös költségvetés kialakítása és annak megvitatása, miként terjesszék azt a delegációk elé. Az általunk vizsgált 77 miniszteri értekezletből 42 foglalkozott a szűkebb értelemben vett költségvetés, valamint a hadseregfejlesztésre felveendő rendkívüli hitelek ügyével. (Úgy tűnik, hogy minden más ügy esetlegesen kerül a minisztertanács elé; korántsem evidens, hogy külállamokkal kötendő kereskedelmi szerződéseket, gazdasági kiegyezéssel kapcsolatos kérdéseket, közjogi problémákat mikor tárgyalja a közös minisztertanács és mikor más fórum.) 114 Auszugsweise Abschrift der Aufzeichnung über eine zwischen Aehrenthal und Tittoni zu Desio stattgehabte Unterredung 5. 7. 1907. K.A. KM. Präs. 54—21/1/1907. 115 Széli és Körber 1901-ben azért mondanak le a külpolitikai tájékoztatóról, mert „sie infolge ihres stetigen Contactes mit dem gemeinsamen Minister des Äußern über den Gang des auswärtigen Politik ohnehin genügend orientiert seien" GMRPort. 1901. április 15. GMCZ. 432. Aehrenthal azért nem beszél (GMR. 1907. október 27. GMCZ. 464) a balkáni behatolás békés terveiről részletesebben, mert erre vonatkozó elképzeléseit korábban ismertette a két miniszterelnökkel.. Részletkérdésekről feltétlenül rendelkeztek a miniszterelnökök bizalmas információkkal, hiszen gyakran megkapták a Monarchia külképviseleteitől származó jelentéseket, sőt rövid összefoglalót a külügyminiszternek a bécsi nagykövetekkel folytatott tárgyalásairól. A magyar miniszterelnökség irataiban évente tucatnyi ilyen irat olvasható. (Az osztrák miniszterelnökség iratai nagyrészt elpusztultak.) 1,6 Ennek érdekében a hozzá érkező diplomáciai jelentések egy részét megküldte a két miniszterelnöknek. Aehrenthal Wekerléhez 1907. február 12. 136/C. d. M. OL. ME. К. 26. 10 11/1907.
