Századok – 1985
Tanulmányok - Somogyi Éva: A közös minisztertanács működése (1896–1907) V/VI 1105
1126 SOMOGYI ÉVA támogatni.9 3 Az albán kérdés azonban minden látszólagos egyetértés ellenére a két -ország viszonyának neuralgikus pontja maradt. Mindkét ország igyekezett gazdasági, politikai és kulturális befolyását erősíteni egymás rovására a kis adriai államban. A szandzsák-vasút terve megvallottan is az olaszokkal való versenyt szolgálta. Kállay közös pénzügyminiszter világosan megírta az egymással marakodó két miniszterelnöknek (ti. Körber osztrák és Széli Kálmán magyar miniszterelnöknek), hogy meg kell előzni az olaszokat, akik egy másik vasút-tervvel akarják az Albánia és Macedónia feletti ellenőrzést magukhoz vonni.9 4 1900-ban Olaszországban meggyilkolták Umberto királyt, aki a Dreibund híve volt, utóda III. Viktor Emánuel egyáltalán nem rokonszenvezett a Monarchiával. Megerősödött az irredenta mozgalom, s annak sem a kormány, sem a király nem igyekezett gátat vetni. Olaszország egyre nagyobb érdeklődést tanúsított Albánia és Montenegró belső viszonyai iránt. 1902 júniusában ugyan meghosszabbították a Dreibundot, de az év végén Olaszország aláírta Franciaországgal azt a szerződést, amely lényegében elszakította őt osztrák és német partnereitől. Goluchowski 1903 szeptemberében azt mondta Vilmos császárnak, hogy valószínűleg ő volt az utolsó osztrák külügyminiszter, aki tárgyalóasztalhoz ült az olaszokkal. S bár 1904 áprilisában Abbáziában, majd a következő tavaszon Velencében találkozott az olasz és az osztrák külügyminiszter, Goluchowski nyomatékosan leszögezte, hogy a Monarchia nem akar hódítani a Balkánon, és azt mástól sem tűrik el. Itáliától már csak azért sem, „mert ha Olaszország megveti a lábát az albán partokon, az azt jelenti, hogy az Adria zárt tengerré válik, pedig annak nyitvatartása létérdekünk".95 Az 1904. évi Oroszországgal kötött semlegességi szerődés azt jelentette, hogy a Monarchia katonailag (hadereje délnyugatra csoportosításával) és diplomáciailag készül az olaszellenes háborúra. Ezt szolgálták a dalmát vasútépítés, a hadsereg és a haditengerészet fejlesztésének tervei is 1905—1906-ban9 6 * Hogyan tükröződtek mindezek a problémák a közös minisztertanács tárgyalásain, és egyáltalán a külpolitika mint olyan, milyen formában merült fel a közös miniszterek értekezletein? — Talán két minden kézikönyvben szereplő axiómából " Aufzeichnung über die Unterredungen des Grafen Goluchowski mit dem italienischen Ministerpräsidenten Marchese di Rudini und mit dem italienischen Minister des Äussern Visconti-Venosta in Mailand und Monza November 1897 HHStA. PA. I. K. 478. Ld. továbbá Alfred Francis Pribram: Die politischen Geheimverträge Österreich—Ungarns 1879—1914, Wien 1920. 240—241. 04 Kállay a két miniszterelnökhöz 1900. március 30.341/Pr. ВН. OL. К. 26. Miniszterelnökség (ME) 1212/1900. 05 Aufzeichnung über die Unterredung des Grafen Goluchowski mit dem italienischen Minister des Äussern Tittoni April 1904, Abbazia HHStA. PA. I. K. 478. 06 L. GMRProt. 1905. november 25. GMCZ. 453; 1906. február 27. GMCZ. 458. A Tengerészeti Osztály vezetője 1905 végén egyértelműen egy olasz háború lehetőségéről beszél GMR. 1905. november 25. GMCZ. 454. Hasonlóképpen nyilatkozik Goluchowski is 1906. szeptember 29. GMCZ. 459.