Századok – 1985
Tanulmányok - Somogyi Éva: A közös minisztertanács működése (1896–1907) V/VI 1105
A KÖZÖS MINISZTERTANÁCS ( 1896— 1907) 1121 Monarchia még el tud viselni.7 9 Goluchowski külügyminisztersége 12 esztendejében átélte a dualizmus megrázó strukturális válságát: a parlamentarizmus teljes megbénulását Ausztriában (1897), a dualista struktúra elleni nyílt támadást Magyarországon (1905). És nem voltak Reichskanzler-i ambíciói, nem dolgozott ki messzemenő terveket a birodalom szerkezeti átalakítására, a belső válság leküzdésére (mint utóda, Aehrenthal tette). Egyszerűen tudomásul vette, hogy a birodalom labilis belső egyensúlyi helyzete behatárolja a külpolitikai cselekvés lehetőségeit. És azt is hangsúlyozta, hogy a birodalom exponált földrajzi helyzete, viszonylagos gazdasági gyengesége sem engedi a túlhajtott ábrándokat. A Monarchiának a fennállót, az adott nagyhatalmi helyzetét kell őriznie, és ehhez kell szövetségi kapcsolatait fenntartania és továbbépítenie. Az első években (1895—96) tulajdonképpen az orosz terjeszkedéssel szemben keresett szövetségest. Azt gondolta ui., hogy ha Oroszország megszerzi Konstantinápolyt, az г Monarchia nagyhatalmi helyzetét fenyegetné. Angliát akarta megnyerni és elérni azt, hogy Németország casus föderisnek tekintse, ha Oroszország kísérletet tenne Konstantinápoly megszerzésére. Csak amikor mindkét nagyhatalom visszautasította, fordult Oroszország felé. Lobanov-Rostowsky herceg, orosz külügyminiszter (1895—96), hivatalba lépése után nem sokkal azt a sokat idézett kijelentést tette, hogy legjobb volna „a Balkánt addig egy üvegkalickába zárni, amíg más fontos dolgainkkal készen nem leszünk".8 0 A szibériai vasút épitése, a távolkeleti expanzió előkészítése miatt Oroszország számára fontos volt a balkáni béke, és ebben találkozott a Monarchia érdekeivel. 1896 nyarán II. Miklós cár külügyminisztere kíséretében látogatást tett Bécsben, ezt viszonozta Ferenc József 1897 tavaszi pétervári útjával. A látogatást előkészítő nevezetes áprilisi tanácskozáson a birodalom vezetői az új orosz politika alapjait szabták meg.8 1 A katonák álláspontját Beck, a diplomatákét Kállay és Goluchowski képviselte. A vezérkari főnök úgy vélte, hogy Törökország felosztása alapján kell az orosz-osztrák együttműködést kiépíteni, ti. úgy, hogy a Monarchia elismerné Oroszország igényeit Konstantinápolyra és a Balkán keleti részére, a Monarchia pedig felhatalmazást szerezne az okkupált tartományok bekebelezésére, valamint Szerbia, Montenegró és Albánia feletti ellenőrzésre. A Monarchia „érdekszférájába" tartozó országok külpolitikájukat, katonai berendezkedésüket, közlekedési kapcsolataikat a Monarchia irányításának rendelnék alá. Macedóniát kölcsönösen autonóm tartománynak 79 Goluchowski Aehrenthalhoz 1899. március 2. — Eurof Walters: Unpublished Documents Austro-Russian Relations under Goluchowski 1895—1906, 3. rész in: The Slavonic and East European Review 32. Nr. 78 (1953) 206—213. 80 Übersberger: Österreich zwischen Russland und Serbien, 8—13. 81 Aufzeichnung über eine am 19. April 1897 bei dem gemeinsamen Minister des Äussern Grafen Goluchowski abgehaltene vertrauliche Besprechung bezüglich der Modalitäten einer Verständigung mit Russland über die zukünftige Gestaltung der Dinge auf der Balkanhalbinsel. Walters: Unpublished Documents, 2. rész in: The Slavonic and East European Review 31. Nr. 77 (1953) 516—519.
