Századok – 1985
Tanulmányok - Somogyi Éva: A közös minisztertanács működése (1896–1907) V/VI 1105
1110 SOMOGYI ÉVA betreue Sie mit dem Vorsitze im gemeinsamen Ministerrate" formulával nevezi ki Ferenc József.25 Ebben a birodalomban a külügyminiszter az állam első tisztségviselője. A hivatalos ranglista első osztályát csak miatta hozták létre, a másik két közös miniszter, valamint Ausztria és Magyarország miniszterelnöke a második rangosztályba szorul.2 6 Már ezért is a külügyminisztert illeti a miniszterek tanácskozásán az elnöki szerep. Amellett ő a császári (és királyi) ház minisztere, s mint ilyennek hagyományosan azt a feladata, hogy a dinasztiát reprezentálja, a dinasztia jogait védje, és a Monarchia különböző részei közti belső viszályokat, konfliktusokat leküzdje.27 Az egyes külügyminiszterek egymástól eltérően értelmezték funkciójuknak ezt a kettősségét (Minister der к. u. к. Hauses und des Äussern). Az abszolutizmus korában a külügyminiszternek volt és lehetett elképzelése a birodalom belső viszonyainak alakításáról, (gondoljunk Beustra vagy Schwarzenbergre) az alkotmányos (dualista) korban ez nem illett. Aehrenthal azt a nézetét, hogy az osztrák külügyminiszter számára az egyedül megfelelő állás a Reichskanzler volna, ha nem is de jure, de facto feltétlenül, nyilvános fórumon bizonyára nem hangoztatta.28 Hogy Ferenc József az új korszak kezdetén olyan magától értetődően az akkor Reichskanzler titulust viselő Beustot bízta meg a Reichsministerrat-nak nevezett Gemeinsamer Ministerrat elnöki teendőinek ellátásával, az nyilvánvalóan az abszolutista korszak hagyományaiból eredt, abból, hogy Haus-Minister a dinasztia, azaz a birodalom pontosan nem definiált hatáskörű, de mindenképpen belső ügyekben is illetékes első embere. Nyilvánvaló, hogy ez a hagyomány szemben állt azzal a törvényes meghatározással, hogy a közös minisztérium „se egyik, se másik résznek külön kormányzata ügyeit nem viheti, azokra befolyást nem gyakorolhat"2 9 azzal a törekvéssel, hogy ne legyen egy közös kormány, élén szabályos miniszterelnökkel. Az ellentmondással a kortársak pontosan tisztában voltak. 1895-ben Ugrón interpellált: milyen magyar törvényben van megszabva a császári ház minisztere állás, annak hatásköre és mennyiben következik a közös minisztertanács elnöki funkciója abból, hogy a külügyminiszter a császári ház minisztere?3 0 1 904. május 28-án Lovászy a delegáció 25 HHStA. Kab. Archiv, Geheimakten К. 40. (Ministerwechsel der gemeinsamen Minister). 26 1873-ban vezetik be а 9 rangosztályt a külügyminisztériumban. Jahrbuch des k.u.k. Auswärtigen Dienstes 1897, Wien 1898, 3. Erwin Matsch: Geschichte des Auswärtigen Dienstes von Österreich (—Ungarn) 1720—1920, Wien 1980, 93—95. 27 A Haus-Minister titulus jelentését egy uralkodói határozat definiálta 1893. november 20. (A cs. és k. ház ügyeit mint közös ügyeket az 1867: XII. tc. nem ismeri, a külügyminiszter ezen funkciója az abszolutizmuskori (1852. április I2.)cs. elhatározáson épül. Vö. Komjáthy: A közös külügyminiszteri állás, 66.) Jahrbuch des k.u.k. Auswärtigen Dienstes, 1897, 3—4. Vö. Friedrich Tezner: Der Kaiser, Wien 1905, 194—195. 28 Solomon Wank: Zwei Dokumente Aehrenthals aus den Jahren 1898—1899,in: Mitteilungendes Österreichischen Staatsarchiv (MIÖSTA) 19 (1966), 346. 29 1867: XII. 27. § 30 Azaz Ugrón véleménye szerint, ha a magyar törvények nem ismerik a „császári és királyi ház minisztere" rangot — márpedig arról sem az 1848: III., sem a 1867: XII., sem pedig a 1889: XVIII. nem tud
