Századok – 1985
Tanulmányok - Somogyi Éva: A közös minisztertanács működése (1896–1907) V/VI 1105
A KÖZÖS MINISZTERTANÁCS ( 1896— 1907) 1107 minisztereket hívja össze, „Gemeinsame Ministerkonferenz", 11 amikor a két miniszterelnököt s esetleg az osztrák és magyar kormány más tagjait is meghívja a tanácskozásra. Az általunk vizsgált korszakban mindössze öt olyan tanácskozást tartottak, amelyen a két miniszterelnök nem volt jelen,12 ez alkalmakkor a közös miniszterek előzetes, egymás közti tanácskozást tartottak a közös költségvetésről, a külügyminiszter „bevezetőként utal arra, hogy kívánatosnak tartja, hogy a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban először a közös miniszterek egymás közt egyezségre jussanak".1 3 Bár a gyakorlat azt mutatja, hogy a közös minisztertanács valóban a közös miniszterek és a két miniszterelnök tanácskozása (a közös pénzügyminiszter és a közös hadügyminiszter többször van távol a közös minisztertanácstól, mint a két miniszterelnök — az előbbi 16, az utóbbi 14 alkalommal) a miniszterelnököket mégsem tekintik evidensen a közös kormányzat tagjainak. Közös minisztertanács lesz, írja Bolfras a császárnak, amelyen a magyar miniszterelnök is részt fog venni;14 közös minisztertanács lesz a közös miniszterek és a két miniszterelnök részvételével — írja Aehrenthal közös külügyminiszter.1 5 A nevezetes 1905. augusztus 22-i minisztertanács jegyzőkönyve így kezdődik: „Őfelsége konferenciára hívta össze a közös minisztereket és a két miniszterelnököt, hogy a magyarországi helyzetet megvitassák."1 6 Goluchowski pedig mintegy elvileg is állást foglal a kérdésben: „Azok a minisztertanácsok, amelyeken a közös minisztereken kívül a két miniszterelnök és esetleg egyes szakminiszterek is részt vesznek, s amelyeket így szorosabb értelemben aligha nevezhetünk »közös minisztertanácsnak«.. ,"17 Ezek után csak azt kérdezhetjük, miért tartotta szemmel láthatóan Thallóczy és — nem az ő nyomán — mi magunk is alapvetőnek, hogy a két miniszterelnök tagja-e a közös kormánynak? Ismeretes, hogy a dualista államkoncepció, főként annak magyar (tehát eredeti) változata, tagadta a két ország felett álló „Gesamtmonarchie" létét. Ebből következett, hogy nem ismert közös kormányt, mint testületet,18 csak közös 11 Rendszerint ez a meghívás formulája. Felesleges, hogy idézzük a meghívók sorát, amelyet PA. I. K. 621. (1901—1906 évekre) és K. 624. (1906—1915 évekre)-ben találhatók. 12 Gemeinsames Ministerratsprotokoll (GMRProt.) 1897. szeptember 17. GMCZ. 404; 1898. március 21. GMCZ. 408; 1900 március 22. GMCZ. 418; 1901. április 8. GMCZ. 431; 1902. március 14. GMCZ. 435. 13 A formula az előbb idézett minisztertanácsokon szinte szó szerint azonos. 14 Bolfras az uralkodóhoz 1899. március 5. Nr. 427. KA. MKSM. Präs. 20—1/1/1899. (Bolfras a császár katonai kabinetirodájának elnöke.) 15 Aehrenthal a közös hadügyminiszterhez 1907. november 28. HHStA. PA. I. K. 624.706/C. d. M. 16 GMRProt. 1905. augusztus 22. GMCZ. 450. 17 Goluchowski Bánffyhoz 1895. szeptember 7. Nr. 196. HHStA. PA. XL. К. 213. Liasse XXX. 18 Korszakunkban ismét felmerült a korábbról is ismert vita a magyar kormány és a közös kormányzat között. Bánffy tiltakozott amiatt (1898. augusztus 19. Nr. 11 956 sz. Goluchowskihoz intézett jegyzékében), hogy a német külügyi hivatal „k.u.k. österreichisch—ungarische Regierung" kifejezést használta, mondván, hogy ilyen orgánum nincsen. „Da es für die gemeinsame Versehung einzelner Verwaltungszweige der Monarchie zwar ein gemeinsames Ministerium, respektive drei gemeinsame
