Századok – 1985
Közlemények - Engel Pál: Ung megye településviszonyai és népessége a Zsigmond-korban IV/941
982 F.NGEL PÁL A vidék településeit az előző (északi) zónáéval egyező módon foglaltam táblázatba. Az adatok teljesek lévén, egyedül Szerednye esetében folyamodtam becsléshez (50 jobbágy). Számításunk szerint a keleti zóna 75 600 kat. hold, azaz 435 km2 kiteijedésű volt, és 1398-ig ennek pontosan a fele települt be. Jóval néptelenebb volt tehát, mint a szintén telepítés alatt álló északi övezet. Míg ott 1398-ban kb. másfél jobbágy jutott egy km2 -re, itt csak 0,84, alig több mint fele annyi. Ennek megfelelően a megtelepedés nem is fejeződött be, mint ott, a 16. század elejére, hanem azon túl is tartott egy ideig. 7 Ahhoz képest, amilyen képet az 1400 körüli gyepüelve nyújt, még az imént tárgyalt keleti zóna is túlnépesedettnek tűnik fel. Ezen az óriási területen, amely Nyevicke várán túl az országhatárig húzódott, a 19. században nem kevesebb, mint 75 helység állt. Az 1398-i összeírás mindössze 13-ról tud, a Druget-birtokok 1437-i becsüje pedig ezeken felül további hétről. Korszakunkban tehát a vidék betelepedése éppen csak kezdetét vette, és látni fogjuk, hogy az újkor kezdetén is még javában folyt. Első adatunk erről a tájról 1284-ből származik, amikor IV. László oklevele szerint Gyepüelve birtok Gál fia Felicián mester jogos tulajdona volt Felnempti és Tiba földekkel együtt.19 4 Nem valószínű, hogy a tárgyalt vidékről egészében lett volna szó, hihetőbb, hogy csak egy itteni földdarabról, amit Felicián a királytól adományul kaphatott, Mojs ungi ispán pedig a vár jogán követelte vissza tőle. 1285 után Ung megye királyi birtokai Aba Amadé kezére jutottak, és egészen bizonyos, hogy Felicián egyéb jószágaival együtt Gyepüelvét is elveszítette ekkor.195 1398-ban és azon túl mindenkor az egész táj a Drugetek tulajdonát képezte, föltehetően már 1332 óta, amikor Nyevicke várát az Abák egykori földjeivel együtt adományul kapták. Betelepedésének menetére nézve legföljebb a későbbi birtokállapotból következtethetünk. 1398-ban a fennálló 13 településből nyolc volt a Drugetek két ágának megosztott birtoka, míg öt másikban csupán egy-egy ág volt birtokos. A birtokosztály idejéről nincs pontos adatunk, de nagyjából 1360 tájára tehető, amikor a gerényi ág őse, Miklós országbíró már meghalt (1355), öccse, János ungi ispán (megh. 1361/62) pedig még életben volt.1 9 6 Ez előttre kell tehát tennünk azoknak a falvaknak az alapítását, amelyekben mindkét ágn;tk része volt. A két legnépesebb közülük Nagyberezna és Perecseny volt, ezek eredete talán még az Árpád-korra nyúlik vissza. Nagyberezna egészen a legújabb korig a vidék legfontosabb településének számított, és az 1437. évi Druget-összeírás szerint harmincadhivatal is állt benne, melynek jövedelméből a család évi 20 aranyforintot húzott. Perecsenynek 1,4 H. VII. 186, vö. Reg. Arp. 3327. sz. 1, 5 1334: a Gömör megyei Tornaijai nemesek, Felicián rokonai lemondanak Palócról a Pánkiak javára olyan határokkal, melyekkel (IV) László adta volt eló'dciknck (ti. feltehetően Feliciánnak), Dl. 2845. A családdal később sem találkozunk Ung megye birtokosai között. Miként Felicián ungi birtoklása a király és az Abák harcával esett egy időbe, úgy valószínű, hogy távozása is Aba Amadé visszatérésével (1288 körül) következett be. 1 "Druget János 1361-ben még ungi ispán volt, Szt. I. 322, és többé nem említik. Utódai 1362-ben Lackfi Pál és Miklós, uo. 324.
