Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Székely György: Koronaküldések és királykreálások a 10-11. századi Európában 905
KORONAKÜLDÉSEK A 10-11. SZÄZADI EURÓPÁBAN 933 leg. Az mindeddig csak feltételezés, hogy ezt a jogart valamely fatimida kalifa ajándékozta Géza fejedelemnek, amivel a keleti uralkodó talán valamiféle függőségi viszonyt akart jelképezni. Lehet, hogy kereskedelmi úton jutott a magyar törzsekhez. De az sem kizárt, hogy/. István kapta ezt mint királyi jelvényt II. Henrik császártól. A jogar további útja is homályban van, esetleg eredeti formájában eltemették István királlyal, és akkor került volna felszínre, amikor szentté avatási eljárás során felnyitották az államalapító sírját Ez esetben a sírban elkorhadhatott a jogar nyele, ezért kellett kicserélni I. László vagy Kálmán király uralma idején az aranyozott ezüsttel borított mogyorófára, aminek László Gyula ítéli jelenlegi jogarnyelét. Hogy más korból való, mint a jogar gömbje, mutatja durvább és más színű filigránja. Bár ezek szerint a jogar személyes hatalmi jelvény, amit a királlyal eltemetnek, egyben országos közhatalmi jelkép is volt, amire az uralkodónak feltétlenül szüksége van. Ezt az államjogi jelentőséget all. század közepe táján elsősorban András király korára bizonyította előadásában László Gyula, kiemelve, hogy a tihanyi apátság 1055. évi alapító levelében az uralkodó hangsúlyozza legkeresztényibb jogarhordó (christianissimus sceptrifer) voltát. A korabeli államszemlélet fontos elemét ragadta meg ezzel a jeles régész. Az angol történelem híres forrása, Florence of Worcester munkája adja elő, hogy az angolok királya, Harold halála (1040) után csaknem egész Anglia nemesei követeket küldtek Brüggébe, hogy Hardecnut .jöjjön Angliába, és vegye át a királyság jogarát". Ott is tehát a jogart olyan államjogi jelképnek ítélték, ami által az uralom átruházható. A forrásból mégis azt vélhetjük, hogy az angolszászoknál a jogart nem temették el, hanem az utód örökölte. Azt viszont nem tudjuk, hogy milyen jogara volt I. Andrásnak, ha Istvánét eltemették. Érdekes, hogy Temesvári Pelbárt a Pomerium de Sanctisban megőrzött, László király kiválóságáról szóló beszédében szólt arról, hogy „Nálunk a királynak jogara van...". A bizánci jogarhasználat sem olyan egyértelmű, hogy abból a magyar gyakorlatra következtetést vonhatnánk le. Georgiái ikon zománclapján lebegő Jézus koronázza meg jobbjával Michael Dukas Parapinaches császárt (1071—78), akinek kezében buzogányszerű jogar van, míg a Jézus baljával megkoronázott Mária császárné kezében a jogaron egyeskereszt van. Ugyanennek a császárnak aranypénzén viszont az uralkodó jobb kezében kockaszerű végződésű a jogar. Talán annyira következtethetünk ebből, hogy nem kellett feltétlenül egyetlen állami jogarnak lennie, így nem kizárt, hogy uralkodónként más volt a jogar. Ha azonban István jogara átalakítva végleges koronázási jogarrá lett, ami a mai jelvényegyüttesben megmaradt, akkor személyhez tapadónak kell minősítenünk a Kálmán király sírjából jogar borítólapjaiként rekonstruált, aranyszálakból készített lapocskákat.2 2 12 Donászy Ferenc: Az Árpádok címerei (Bp., 1937) 17-19.; László Gyula: Adatok a koronázási jogar régészeti megvilágításához (Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján. III. Bp., 1938. Szerk. Serédi Jusztinián) 517-558.; László Gyula: A népvándorlás művészete Magyarországon (Bp., é.n.) 190, 192-3. fényképek;Donászy Ferenc: Nemzeti jelvényeink története 37-8., 7. tábla; László Gyula: Kérdések és feltevések a magyar honfoglalásról (Valóság, 1970. 1. szám) 53.; M.J. Ordonez Palacios: Le lion dans l'art décoratif espagnol (előadás Granada 1973. szeptember 7., Nemzetközi Művészettörténeti Kongresszus); Molnár József-Simon Györgyi: Magyar nyelvemlékek (Bp., 1976) 17.; László Gyula előadása a korona-ülésszakon 1981. szeptember 24.; English Historical Documents c. 500-1042. (Edited by Dorothy Whitelock. 1955. London.) 290.; Temesvári Pelbárt válogatott írásai 198, 464.; S.P. Lambros: Leükoma Büzantinon Autokratoron 62. tábla 3. képe; Michaél Dukas aranypénze az athéni Nemzeti Történeti Múzeumban; Kálmán jogarlapocskái a székesfehérvári István király Múzeumban.
