Századok – 1984

TÖRTÉNETI IRODALOM - Népi demokratikus átalakulás Hajdú; Bihar megyékben 1945 november – 1948 június. Válogatott dokumentumok Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának felszabadulás utáni történetéből (Ism.: Föglein Gizella) 878

878 TÖRTÉNETI IRODALOM tak, hogy megállapodjanak-e velük. Bekapcsolódásuk a második világháború utáni amerikai rakétaprogramba, rendkívül jelentős eseménynek bizonyult. Dornberger könyvét azok is nagy érdeklődéssel forgathatják, akiket egyébként fárasztanak a rakétatechnikával kapcsolatos gyakori szakmai fejtegetések. A könyv ugyanis a V-fegyverek kikísérletezésének, gyártásának, bevezetésének szakszerű történetét szoros összefüggésben tárgyalja a politikai és katonai vezetés magatartásának bemutatásával és elemzésével. Kitűnően kitapintható benne az „illetékes helyek" rivalizálása, a minisztériumok hatásköri ütközései, a Wehrmacht és az SS ellentétei, a náci rendszer működési mechanizmusa. Külön is érdemes felhívni a figyelmet a kötet képanyagára, amely jórészt itt került először nyilvánosságra. Eredeti felvételek örökítik meg Peenemünde „vezérkarát" és a kísérleti telep „prominens" látogatóit; a kísérleti és gyártási folyamatokat, a kilövőhelyeket. Tartalmazza a kötet a V-fegyverek fontosabb műszaki rajzait, ballisztikai vázlatait. Itt találhatók a Peenemündéről a szövetségesek által folytatott légi felderítés felvételei, valamint a telep 1944 augusztusi bombázásáról készített amerikai fénykép is. A kötet használhatóságát elősegítette volna egy névmutató s egy részletes irodalomjegyzék. Helyenként magyarázó jegyzetek is elkelnének Dornberger igen sok érdekes tényt, fontos adatot tartalmazó, történeti munka igényével is fellépő emlékirataiban. A mű egy speciális vonatkozásban járul hozzá a második világháború történetéhez, de úgy, hogy a német haditechnika fejlesztésében részt vett szakemberek szemszögéből jellegzetes — bár indokolt kritikával kezelendő - képet ad a náci Németország viszonyairól szélesebb értelemben is. Tihanyi János NÉPI DEMOKRATIKUS ÁTALAKULÁS HAJDÜ-BIHAR MEGYÉKBEN 1945. NOVEMBER - 1948. JÜNIUS. VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK HAJDÜ-BIHAR MEGYE MUNKÁSMOZGALMÁNAK FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÉBŐL SZERKESZTETTÉK: GAZDAG ISTVÁN, VASKÓ LÁSZLÓ Debrecen 1981. 431 L Ε könyv immár a második kötete annak a több részesre tervezett dokumentumkiadvány-sorozatnak, amely Hajdú-Bihar megye felszabadulás utáni történetét kívánja bemutatni. Elsősorban az ekkor még külön, önállóan létező Hajdú és Bihar vármegyék, továbbá Debrecen város történetéből merít dokumentumokat, de ezen kívül a két megye kisebb-nagyobb településeinek történetét is felfelvillantja. Noha a sorozat a Válogatott dokumentumok Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának felszabadulás utáni történetéből címet viseli, e kötet dokumentumai ennél jóval szélesebb területet ölelnek fel. A szorosan vett munkásmozgalom-történet mellett gazdasági, közigazgatási, társadalmi, kulturális, egészségügyi és szociális vonatkozású anyagok is bőven találhatók benne. A dokumentumok a vizsgált perióduson belül három, kronológiailag jól elkülöníthető szakaszra bontva kerültek bemutatásra. A Tiszántúl e két jellegzetes megyéjében ebben az időben megközelítően 200-200 ezer fő élt, Debrecen lakóinak száma pedig mintegy 140 ezerre volt tehető. Nemzetiségi kisebbség jelentősebb arányban Bihar megyében (pl. Méhkerék, Sarkadkeresztur) volt. A román nemzetiségűek a lakosság \Q%-ái tették ki. Mindkét megye lakosságának túlnyomó többsége mezőgazdasággal foglalkozott. Kis-és szegényparasztok (régi és újgazdák), félproletárok, mezőgazdasági bérmunkások, kisebb részt gazdasági cselédek, valamint közép- és gazdagparasztok voltak. Számottevő ipar, illetve ipari munkásság inkább csak Debrecenben mutatható ki. Ε város megyeszékhely és a Tiszántúl legjelentősebb kulturális közponlja, így itt nagyobb számú értelmiségi és alkalmazotti rétegek is találhatók. Hajdú és Bihar megyék történelmi múltjának, haladó hagyományainak s nem utolsósorban a lakosság szociális összetételének megfelelően érvényesült az egyes politikai pártok befolyása ezen a vidéken. Ez az 1945. november 4-i nemzetgyűlési és az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választások helyi eredményein is tapasztalható volt. 1945-ben Hajdú-Bihar pl. egyike azon kevés választókerületeknek, ahol a Független Kisgazdapárt nem jutott abszolút többséghez (49,5%). A szegény- és kis-