Századok – 1984

TÖRTÉNETI IRODALOM - Népi demokratikus átalakulás Hajdú; Bihar megyékben 1945 november – 1948 június. Válogatott dokumentumok Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának felszabadulás utáni történetéből (Ism.: Föglein Gizella) 878

879 TÖRTÉNETI IRODALOM parasztság pártja, a Nemzeti Parasztpárt viszont az országos 6,8% helyett 17,0%-ot kapott, a Magyar Kommunista Párt pedig 16,9% helyett 17,3%-ot. A Szociáldemokrata Párt azonban, paraszti befolyása nem lévén, az országos 17,4% helyett csak 15,4%-ot ért el. Politikai és pártküzdelmek hosszú sora előzte meg az országgyűlési választásokat ezen a vidéken is. Az eredmények ismét több vonatkozásban eltértek az országostól. Míg ugyanis a négy koalíciós párt választási szövetsége országosan több mint 60%-ot kapott, Hajdú-Biharban ez meghaladta a 73%-ot, a következő megoszlásban: MKP 22,9%; FKGP 22,0%; NPP 18,8%; SZDP 9,4%. Az ellenzéki pártok részesedési aránya e választókerületben nem egészen 27%-ot tett ki. Közülük is a legtöbb szavazatot, 10,5%-ot a Független Magyar Demokrata Párt szerzett. Az 1947. évi választási eredmények a népi demokratikus átalakulás biztosítékát jelentették Hajdú és Bihar megyékben. A két munkáspárt egyesülésére nem egyidőben értek meg a feltételek. A dokumentumok alapján Bihar megyében már 1948. március 22-én (a bevezető szerint május 23-án), Debrecenben május 9-én, Hajdú megyében május 17-én (236, 247, 249). 1945-1946 fordulóján a közellátás volt az egyik legégetőbb kérdés az egész országban. Ez alól e két megye sem volt kivétel. A városban élőkön kívül nagyszámú falusi ellátatlan részére is biztosítani kellett a legszükségesebb élelmet (63, 65, 130, 136). További gondot jelentett a hadigondozottak és hadisegélyezettek ellátása (204), valamint a Szovjetunióból hazatérő s Hajdú megye területén átvonuló magyar hadifoglyok élelmezése, illetve elszállásolása (93). 1946 folyamán mintegy 16 ezer hadifogoly átmeneti ellátásáról kellett gondoskodni (191). Fokozta a közellátási nehézségeket, hogy az 1945-1946. gazdasági évben Hajdú megye felén az aszálykár elérte vagy meghaladta az 50%-ot (191). Ez a gazdasági esztendő már a földosztás során kialakult birtokstruktúrában indult meg. A földosztáskor azonban nem minden jogos igénylő kapott annyi földet, amelyen családját eltarthatta volna, sőt sokan voltak olyanok is, akiknek egyáltalán nem jutott föld (különösen Hajdú megyében). Ez kétszeres terhet jelentett, hiszen a juttatásból kimaradtak egyrészt az ellátatlanok, másrészt pedig a munkanélküliek számát növelték. Mindezek szociális és politikai feszültségek forrását hordozták magukban. A Hajdú megyei mezőgazdasági munkanélküliséggel számos fórum foglalkozott. A kisebbnagyobb helyi akciók azonban alapjában véve nem tudtak javítani a helyzeten (69, 108, 152, 177, 280), sőt még a közellátásügyi miniszter rendelkezése sem, a debreceni közmunkák megindításáról (182). 1947 áprilisában több mint 8000 munkanélkülit tartottak nyilván Hajdú megyében (196), s még 1948 júniusában is 7300-nál többet (294). Bihar megye munkanélkülijeinek száma ebben az időben kb. 940 főre tehető (299). Debrecen az egyik legsúlyosabb háborús anyagi kárt szenvedett vidéki város volt. Az emlékezetes páncélos csata pusztításainak felszámolása még hosszú időre az újjáépítés egyik központi feladata maradt. Az újjáépítési munkák közül a városvezetőség kiemelt helyet szánt pl. a Déri Múzeum, a Nagytemplom és a Nagyerdei Sporttelep helyreállításának (72, 73, 100). A gazdasági élet talpraállításának szándékát, illetve annak megindulását jelezték az átfogó város- és községpolitikai tervek (46, 47, 137). A pénzügyi stabilizációig ezek azonban jobbára csak elképzelések lehettek, realizálásukra az értékálló forint bevezetése után, a 3 éves terv indulásával nyílhatott csak lehetőség (154, 157, 166, 169, 265). A 3 éves terv első esztendeje a tulajdonviszonyokban lényeges változásokat hozott. Sor került a 100-nál több munkást foglalkoztató gyárak államosítására. Hajdú megyében egyebek között államosították a Hajdúszoboszlói Földgáz Rt-t, Biharban pedig a Sarkadi Cukorgyárat (264,267). Az 1945 őszén kezdődő tanévben főként a tanyai iskolások helyzete volt nehéz (77, 86). Csupán Debrecen törvényhatóságához több mint 4000 tanya tartozott (279). A tanyai iskolások oktatási, nevelési körülményeinek javítására pl. Hajdúböszörményben parasztkollégium szervezését határozták el (173). Debrecenben már a népi kollégiumokat építő mozgalom megindulása előtt Bartók Béla nevét viselő népi kollégium, Berettyóújfaluban pedig szintén egy másik népi kollégium megalakítását tervezték (96, 172). A felnőttoktatás céljából dolgozók gimnáziuma nyílt meg Debrecenben és Hosszúpályiban (89, 95). Az iskolán kívüli művelődés keretében Debrecenben közérdeklődésre számot tartó, változatos programú szabadegyetemi előadásokat tartottak (178), s 1947-fcen nyári egyetemet szerveztek (190). A Hajdúság első közművelődési könyvtára Hajdúböszörményben nyílt meg (195). A 3 éves terv kapcsán több, a kultúrát, a sportot és az egészségügyet érintő, a két megyére vonatkozó javaslat született (184, 185, 201, 284, 285). A kötetben közel 300 dokumentum kapott helyet. Zömmel pártdokumentumokat, törvényhatóságok és képviselőtestületek anyagait találjuk benne, de ezen kívül társadalmi és tömegszervezetek dokumentumait is. A források nagyobb részt levéltári, kisebb részben sajtóanyagok.