Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Sípos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány kezdeti tevékenysége 658
A KISGAZDAPÁRT ÉS A BETHLEN-KORMÁNY 679 azonban félbeszakították, mert arról értesültek, hogy a nemzetgyűlés szavazni fog Drózdy Győző képviselői mandátumának sorsáról.7 s Rassay ugyanis - formai hibákra hivatkozva — követelte, hogy a nemzetgyűlés vesse el a bíráló bizottság Drózdy mandátumának megsemmisítésére vonatkozó határozatát. A Kisgazdapárt liberális-agrárdemokrata szárnya állandó helyesléssel kísérte Rassay fejtegetését, és úgy látszott, hogy amennyiben szavazásra kerül a sor, a párt jelenlevő tagjai valamennyien Rassay indítványa mellett fognak szavazni. Ezért Bethlen a nemzetgyűlés szünetében közölte a kormánypártokkal, hogy Drózdy mandátumának megsemmisítését pártkérdésnek tekintik. Ennek következtében a kisgazdapárti újkonzervatív-agráriusok a KNEP-pel és a disszidensekkel együtt Rassay indítványa ellen szavaztak. A liberális-agrárdemokraták viszont - mintegy 30-an — az ellenzékkel szavaztak, de kisebbségben maradtak: így Drózdy képviselői mandátumát a nemzetgyűlés megsemmisítette. Fontos momentum, hogy a liberális-agrárdemokraták most is együttműködtek az ellenzékkel, és nyílt ülésen szembefordultak Bethlennel, amire még nem volt példa.7 6 Az ülés után a képviselők nagy izgalommal tárgyalták az eseményeket, és találgatták, hogy Bethlen milyen konzekvenciákat fog levonni a történtekből. A miniszterelnök a Kisgazdapárttal és az ellenzékkel kapcsolatos politikai elképzeléseit megvilágítja a Jurista Clubban május 24-én tartott beszéde. Ebben megállapította, hogy „a kisgazdapolitika gyökerei messze visszanyúlnak a magyar politikai életbe. A földbirtokreform nem a magyar talaj szükségletéből nőtt ki, bár megvan benne, de bizonyos körök igyekvéséből, amely osztályt osztály ellen állított. Szükséges tehát, hogy a kisgazdaosztályt kibékítsük a többi osztállyal, és a kisgazda-politikát hozzáláncoljuk a magunkéhoz [.. .]"7 7 Bethlen tehát burkoltan azzal vádolta Nagyatádi Szabóékat, hogy földreform-agitációjukkal „osztályt osztály ellen", a parasztságot a nagybirtokosság ellen izgatják. Ennek megszüntetése érdekében szükségesnek tartotta a „kisgazda-osztály", vagyis a kis-, közép- és gazdagparasztság kibékítését, politikai törekvéseinek az uralkodó osztályok érdekeihez való hozzákapcsolását. Ε nyilatkozatban ott van az a felismerés, hogy a tőkés földbirtokos uralom fenntartásához, e társadalmi rétegekre, mint szociális bázisra nélkülözhetetlenül szükségük volt Bethlenéknek.78 Az ellenzékről szólva Bethlen kijelentette; „Bizonyos urak a szabadságjogok szélesítését kívánják, olyan jogrendet, amelyben a radikális irányzat újra uralomra jut." Követeléseiket gyanúsaknak mondotta, és úgy igyekezett feltüntetni azokat, mintha egy újabb polgári demokratikus forradalom előkészítését szolgálnák. Ha azonban a pártok kitartanak mellettem - mondotta — , akkor az októberi események nem fognak megismétlődni.7 9 A miniszterelnök Jurista Clubban elhangzott beszédével egyidőben az uralkodó osztályok parlamenten kívüli csoportjai gróf Zichy János lakásán fontos politikai tanács-75 Új Barázda, 1921. máj. 25. 2. "Nemzetgyűlési Napló 1920-1922. X. köt. 166-179. és a Vüág, 1921. máj. 25. 1. Az újkonzervatív-agráriusok közül Sokorópátkai Szabó István, Patacsi Dénes, Schandl Károly, Lovász János, Hadházi Zsigmond, Lukovich Aladár és még néhányan szavaztak a KNEP-pel. "Bethlen beszédét közli a Nemzeti Újság, 1921. máj. 25. 2. és megtalálható a Nemzetgyűlési Napló 1920-1922. X. köt. 285. 7 " Bethlen beszédének ezt a részét elemzi Nemes Dezső: A fasiszta rendszer kiépítése Magyarországon a Bethlen-kormányzat kezdeti idó'szakában. 1921-1924. c. tanulmánya 31. — Iratok az ellenforradalom történetéhez 1919-1945. 2. köt. Szerk. és a bev. tanúim. írta: Nemes Dezső. •"Nemzeti Újság, 1921. máj. 25. 2.
