Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Sípos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány kezdeti tevékenysége 658
680 SIPOS JÓZSEF kozást tartottak. Ezen a Nemzeti Középpárt, az ún. Rendpárt több tagja és gr. Apponyi Albert megbízásából Tóth János vettek részt. A tanácskozáson — amely a húsvéti királylátogatás előtti megbeszélések folytatása volt — a parlamenten kívüli pártok egyesítésében állapodtak meg. Elhatározták, hogy ennek érdekében „kikapcsolják mindazokat a közjogi és személyi ellentéteket, amelyek a múltban elválasztották egymástól az ország legértékesebb tényezőit". Nagy vonásokban megállapították az új párt programját is. Remélték, hogy ha az új pártban sikerül összetömöríteni a volt munkapárt tagjait, gr. Apponyi elvbarátait, a parlamenti pártok közül pedig elsősorban a disszidenseket, akkor lerakhatják az alapjait az egységes pártnak, amely köré a konszolidáció kikristályosodhat.8 0 A rendelkezésünkre álló források egyoldalúsága miatt nem tudjuk egyértelműen megállapítani, hogy e pártalakítási kísérlet össze volt-e hangolva Bethlen elképzeléseivel. Tény, hogy a miniszterelnök egységes pártalakítási szándékával e tárgyalások nem ellenkeztek. Az események további alakulása egyenesen igazolni látszik, hogy Bethlen az uralkodó osztályok e csoportjait is be kívánta vonni az egységes pártba. Közben a Kisgazdapárt intéző bizottsága május 25-én elhatározta, hogy az „internálások megfelelő szabályozását, a legszükségesebb körre való szorítását kívánatosnak tartja, és a kormánnyal egyetértően fog a párt elé javaslatot terjeszteni". A javaslat megszerkesztésére Schandl Károlyt és Forgács Miklóst kérték meg. Orbók Attilának a sajtócenzúra eltörlése tárgyában beadott indítványával kapcsolatban az intéző bizottság — Tomcsányi, Rubinek, Patacsi, Schandl, Gaál Gaszton, Berki és Négyessy felszólalása után — tudomásul vette Tomcsányi igazságügy-miniszternek azt a bejelentését, hogy a sajtótörvény-javaslatot június első felében benyújtja, és abban mindazok a szempontok és elvek fognak érvényesülni, amelyek a párt körében kifejezésre jutottak. A javaslatnak törvényerőre emelése után a cenzúra megszűnik. Az intéző bizottság értekezletén Schandl Károly a maga és megtámadott képviselőtársai nevében szóvá tette Rupert nyilatkozatát. A bizottság — Berki, Sokorópátkai Szabó, Temesváry, Patacsi, továbbá Tomcsányi és Mayer miniszterek felszólalása után — a megtámadottaknak elismerését fejezte ki, hogy e személyes ügyet is pártérdekből a vezetőség elé hozták. Helytelenítette Rupert nehezményezett nyilatkozatának hangját (!), és felkérte a párt tagjait, hogy tartózkodjanak a párt belső életére vonatkozó hírlapi nyilatkozatoktól. A pártvezetőség felkérte még a kormányt: .hasson oda a testvárpártnál (KNEP — S. J.), hogy annak sajtója magas közjogi állásban levő, köztiszteletben álló országos tekintélyek, továbbá a párt vezérei és a kormány kisgazdapárti tagjai ellen ne intézzenek minősíthetetlen támadásokat." A Kisgazdapárt vezetése - az újkonzervatív-agráriusok nyomására — tehát újabb politikai engedményeket tett Bethlennek. Az internálások és a sajtócenzúra kérdésében olyan határozatot hozott, amely lényegében megfelelt a kormány kívánságainak. Igaz, mindkét ügyben fenntartotta a további beleszólás jogát, mivel legfontosabb programpontjaik megvalósítására kívánták kényszeríteni Bethlent. A párt Bethlenékkel szembeni meghátrálását jelezte, hogy Klein Antal főispán 25-én benyújtotta lemondását a belügyminiszternek.81 8 "Világ, 1921. máj. 25. 1.; 8 Órai Újság, 1921. máj. 25. 1. és a Szózat, 1921. máj. 25. 4. 8 'Uj Barázda, 1921. máj. 26. 2. és a Magyarország, 1921. máj. 26. 1. Lásd még: Fehér Α.: i. m. 172.
